A köves falvak túrázói

Anna Koňuchová Kopić
2021. május 20.
Kisfiam ránézett a térképre, és kijelentette, Kéméndre megyünk kirándulni. Többen is meglepődtek ezen, főleg Kéméndiek, mi a fenének akarnánk mi pont Kéméndre menni. Hát igen, van ez a mindenhol rossz, de itthon a legrosszabb hozzáállás a környékünkön (oldalunk egyik célja ezt az attitűdöt megváltoztatni).
Azt meg kell adnunk, hogy építészeti szempontból valóban nem egy toszkánai romantikus falucska, de azt egyik környékbeli faluról sem lehet mondani. Kevés régi paraszt házat sikerült megmenteni, az omladozó házikók helyére kétes esztétikai tulajdonságú épitmények kerülnek, de hát ezek az otthonaink, és mi így szeretjük őket :)

Ezeken a köves (Kamenín, Kamenný Most) falvakon keresztül vezet a Párkányt és Lévát összekötő vasút, rajta Ancsa motorosvonat zakatol a néppel, így minket is elvitt a célállomásunkra, Kéméndre. A falu weblapján található a falu izgalmas és szomorkás történelme, és néhány érdekesség a környékről. Sajnos a lapon nem említették a Tájházat, amiről csak később szereztünk tudomást, így nem volt alkalmunk meglátogatni. A tájházban lehet látni – úgy értesültünk – a környékre oly tipikus kurtaszoknyás viseletet, így érdemes betopanni legalább pár percre, ezzel is támogatva a helyi kultúrát. A zendülő nevű Kéménd Burgers étkezde még nem volt nyitva, ezért csak a helyi Jednotában tankoltunk be, és elindultunk Kéménd legnagyobb nevezetessége fele – A szovjet katona műemlékhez.

Garam

Ehhez nem a legjobb útvonalat választottuk – az elég forgalmas főúton teherautók elől félreugrálva totyogtunk, pedig választhattunk volna egy hosszabb, de annál romantikusabb vonalat is a földes utakon át. Legközelebb... Túléltük, megcsodáltuk a Garamot a híd mindkét oldaláról, majd a kilátást az elég elhagyatott műemlékről (közben elégge elhíresült bizonyos politikai körökben, ezért elkezdték felújítgatni), csináltunk 101 képet a tankkal. (Később azt is megtudtuk, hogy az emlékmű mögött van az izgalmasan hangzó Iszomfalva is - spoiler alert - a következő posztunk erről szól majd :) ) Itt hiányoltuk a valamikor híres Fehér Akác csardát, amiből mostanra már csak a híre maradt. A hétéves kisfiam bánatára úgy döntöttem, innen Kőhídgyarmatra gyalogolunk. A töltésen illetve alatta haladtunk. Nyávogását, hogy annyit kell gyalogolni, csak azzal sikerült csillapítanom, hogy időről időre lementünk a Garam partjára lubickolni a frissítően hideg vízben.

A tank

Esküszöm, amíg lépkedtem az úton, egy gyönyörű, kék színű szitakötő a szemem magasságába repült, egy pillanatra megállt, és a szemembe nézett. Szerelem első látásra! Rajta kívül láttunk rengeteg békát, gyíkot, szöcskét, szebbnél-szebb lepkét, szélben szállingózó virágokat. A csendet csak a Garam gyors folyásának zúgása és a madarak csicsergése „zavarta“. Itt meg kell említenem, hogy a két falu között más útvonalon, a Kéméndi Sósokon és a Tisztásokon is el lehet jutni, amit egy másik túra keretében szeretnénk megejteni.

Kőhídgyarmat

Körülbelül 3 km gyaloglás (nem egész 2 óra a pancsolással együtt) után eljutottunk Gyarmatra, és pont szerencsénk volt, mert a légi klub leszállopályáján ott legelt egy repcsi. Megsimogattuk, álmodoztunk egyet, majd elfordultunk a falu fele. Utunkba ejtettük a Kotra éttermet, ahol örültünk volna, ha a pincérnő is örül nekünk, de a finom étel elfelejtette velünk ezt a kis hiányosságot. (Az is igaz, hogy ha örült volna, akkor az már gyanús lett volna :) )

A legelő repcsi

Teli pocakkal, elindultunk tovább, a falu kisutcáin keresztül a Carpodromra. Na ez a hely tette Kőhídgyarmatot gyerekem kedvenc helyévé a környéken, és hála ennek el is felejtette, hogy kínoztam és hurcoltam kilométereken át. Azon kívül hogy nagyon szép a környék, maga a telep izlésesen rendezett, és a halászoktól tudjuk, hogy horgászati szempontból is vonzó. Az egyik faház épp üres volt, így alkalmunk nyílt bekukkantani a kényelmes és jól felszerelt házikóba. Na ide is visszajövünk még!

Carpodrom

Már késő délután volt, amikor a gyerek elkezdett ásítozni, ideje volt elindulni az Ancsára. Annyi időnk még azért volt, hogy megsimogassuk a szép lovakat a Kotra ranchon, majd továbbhaladtunk az állomásra. Tényleg megértem, hogy az ott várakozó négy utas miatt nem érdemes felújítani és fenntartani az állomást, de ha legközelebb tesznek oda nekünk egy padot – háttámla sem kell hogy legyen rajta – akkor annál nagyobb lelkesedéssel jövünk vissza.

Sorakozó

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Profile picture for user Anna Koňuchová Kopić
15 blogbejegyzés
Anna Koňuchová Kopić
15 karma
Karváról (is) származom, de világ életemben menekültem innen; a falusi élet monotónnak tűnt, tartalomtalannak, ezért felnőtt koromban városokban múlattam napjaimat, jártam a nagyvilágot.
Harmincnéhány évesen – persze pasi ügy, mi más – hazakerültem, Muzslán lakok már lassan 10 éve. Jobb ötlet híján elkezdtem kószálni a környékünkön, amit eddig sikeresen ignoráltam, és rá kellett jönnöm, hogy bezzeg gyönyörű helyen élünk, amely annyi kiaknázatlan lehetőséget rejt önmagában. Bízom abban, hogy bejegyzéseimmel sikerül legalább egy morzsányit hozzájárúlnom régiónk turizmusának fejlődőséhez.
Még annyit fontos hozzá(m)fűzni, hogy lassan 20 éve turizmusban dolgozom, így nem kicsit szakmai szempontból is írom soraimat.
Legfrissebb blogbejegyzések
Jéney Gàbor 2021. október 19.
Gratulálok Márki-Zay Péter-nek az előválasztás győztesének az ellenzék független miniszterelnök jelöltjének!
Jéney Gàbor 2021. október 18.
A zöld gondolatnak olyanná kell válnia, mint valaha volt a liberalizmus. Egy szűk csoportból indult és aztán a maga képére formált minden ideológiát.