Ökopopulizmus

Mivel vitáim során többször is észre vettem, hogy a vitapartnereimnek fogalmuk sincs a klímavédelemről, ezért gondolok írok róla pár sort. Laikusként pár alapvető dolog, amit illik tudni. 

Az üvegházhatású gázok olyan gázok amelyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt és ettől van a globális felmelegedés. 

A klíma válságban a legégetőbb probléma az hogy sokkal több üvegházhatású gázt termelünk, mint amennyit fel tud dolgozni az anyatermészet. A legnagyobb vétkes ebben a szén-dioxid Co2. Ez a természetben megtalálható szénben, kőolajban. A természetben azonban van egy bizonyos szénciklus, ami egy biogeokémiai folyamat. A szén, mint kémiai elem kicserélődik a bioszféra, atmoszféra a tengerek a talaj és a litoszféra között. A szén-dioxidot főleg fotoszintetizáló növények vonják ki a levegőből. Így kerül a szárazföldben. Vízzel is oldódik. Ezzel szénsavat alkot és csökkenti a víz pH értékét így savasodik a víz. Ettől vannak a savasesők. 

A légkörből az óceánokban leginkább oldódás révén lép be. Ezzel kis hányada karbonná alakul át. Egy másik forrás a folyók által szállított szerves szén. Az élőlények a szervetlen szenet fotoszintetizációval szeres szénné alakítják és benne marad az élelmiszerlácban a többi pedig lesülyed és lebomlik. A mélytengeri szén hosszú ideig cirkulálhat vagy a termohalin körfofgásnak köszönhetően újra felszínre kerül. 

Metán CH4 a metán a földgáz alkotó része, de megtalálható a kőolajban is. Keletkezhet élő szervezetek bomlásakor. Előfordul még szénbányákban is ez okozza a sújtólegrobbanást. 

Kén-hexafluorid SF6 iparilag előállított mesterséges üvegházhatású gáz. Kén és fluor reakciójával állítják elő. Felhasználják a villamosiparban megszakítókban gáztöltetként, hangcsillapítók és zajszigetelésként és a járműiparban gumiabroncsokat ezzel töltik fel. 

Dinitrogén-oxid SF6 Amónium-nitrát, óvatos hevítésével állítják elő.A természetben élő szervezetek bomlásából ered. Altatógázként használják az egészségügyben a méhészetbe és autók teljesítmény nevelésére használják. Műtrágya kijutattáskor jut ki a legtöbb a légkörben. De hőerőműveknél és a közlekedés dinitrogén-oxid kibocsátása is jelentős. 

Vízgőz nem kell magyarázni remélem senkinek. 

Ózon O3 megtalálható a talaj vegyületeiben és a  vízben és az ózonpajzsban.  A földi légkör alsó rétegeiben az ózon az egészségre nagyon káros.

Fluorozott szénhidrogének. Legtöbbször hűtőszekrényekben és tűzoltóberendezésekben használják . 

Polifluoroalkilok élelmiszeriparban, szigetelő iparban használják, de tapadásgátlóként is. 

Bele lehetne menni, de az már a szakemberek dolga. 

Manapság a kormányok nem a klímát és nem a környezetet szeretnék megvédeni. Még mindig a profit áll az első helyen. Ezért a klímavédelemre hivatkozva hoznak olyan törvényeket és szabályokat aminek egyetlen célja van a cégek minnél nagyobb profitja. Ilyenek az elektromos autók amivel csupán Kína jár jól. Az akkumulátor gyártásához kellő ritkaföldfémek bányászata környezet és klímaromboló. Michael Kelly a Cambridge-i egyetem kutatója szerint, ha az Egyesült Királyság összes járművét lecserélik elektromosra, akkor a globális lítium termelést 2x kellene növelni. De már Svájcban is átmenetileg korlátozták az elektromos autók eladását, mert nem tudtak elég villanyáramot vásárolni. Nincs elég erőmű, ahhoz hogy ezt az energiaigényt kielégítsük sem hálózat nincs ami ezt elbírná. Nincs nekem azzal problémám, ha szmogosabb vidékeken, városokban kötelezővé teszik, de globális kötelezővé tételére nincs semmi szükség Európában. De ott van a tehenek ellen elkövetett boszorkány üldözés, ami nem szennyezi a környezetet csak részt vesz a szénciklusban. Csak azt árulják el, hogy mivel trágyázzanak csak nem műtrágyával az mennyivel klíma  barátabb? Mindig is voltak kérődzők hiszen ide tartoznak a juhok, bivalyok, bölények, szarvasok, zergék, antilopok, zsiráfok. Ez a boszorkányüldözés inkább annak tudható be, hogy túl van népesedve a Föld és ez az ami termeli a GDP-t. Az ENSZ főtitkára António Guterres mondott olyan marhaságot, hogy éljen mindenki úgy mint egy indiai, akik csak 0,8 földet fogyasztanak el. Hát tessék megmutatni, hogy ezt hogy kell. Az indiai átlag szegény ennyi jut nekik és ezért fogyasztanak ilyen keveset. Nem egy tudatos döntés részükről. De ezért van a dohányzás ellen is hadjárat. Nem az egészségéért aggódnak csupán a profit éhségük csillapíthatatlan. Ezért akarnak minden élelmiszert az emberi élelmezésre fordítani közvetlen ez a bűnük a gazdasági állatoknak és a dohány ültetvényeknek. Kíváncsi vagyok, hogy a gyapot földeket és a selyemhernyó farmokat mikor számolják fel és találják ki hogy a klímára veszélyes. A csapból is a megújuló energiák folynak és mindenki erről beszél még sem látom a multik kiskereskedelmi láncainak egységein egyetlen napelemet, sem hőszivattyút, de még szélerőművet sem. Miért van ez? Akár hány cégtől kérdeztem mindegyik azt válaszolta, hogy nem éri meg nekik. Akkor most ez hogy is van? 

Keresztényszocialista emberként elítélem az ökopopulizmust és ökoszociális intézkedéseket követelek! Szerintem a legnagyobb csapást a klímára és a környezetre a reklámok és a cégek pr osztálya méri. Eleve a reklám az vizuális környezetszennyezés, de túlfogyasztás napjaink globális klíma szennyezése jelentős. A reklámok sokkal károsabbak, mint a Világ összes olaj és bányatársasága. Ezért elvárom a reklámok visszaszorítását. A reklámentes közszolgálati médiát, ünnepnapokon a reklámentes kereskedelmi médiát, a fogyasztói kosaram kereskedelmének a tiltását (Facebook reklámok a kereséseim alapján) a boltokban lévő reklámok tiltását, a reklámok besorolását és ennek a helyi felhasználásának a korlátozását. 

Elvárom hogy a kötelező jótállást terjesztjék ki 3 évre. Ma szemetet vásárolunk és a tervezett elavulásnak köszönhetően ezek a termékek gyakran a jótállás lejárta után tönkre is mennek. Tudom, hogy a cégek sírni fognak meg fenyegetőzni, de ez kell ahhoz, hogy túl éljük valahogy ezen a bolygón. 

Ha azt mondjátok, hogy mindenki maradjon a kaptafánál, akkor hűtőgép szerelő vagyok. Bár már vagy 15 éve nem dolgozok a szakmában, de már ez előtt sem lehetett javítani a lakossági és kiskereskedelmi hűtőgépeket vagy nem érte meg őket javítatni. Ezért kell rákényszeríteni a cégeket, hogy olyan termékeket gyártjanak amely javítható. Mekkora lábnyoma van egy új terméknek és mekkora a javításnak. A kilóra meg vett kormányok elő húznak a cégek által meg vett szakértői véleményeket, amelyben megmagyarázzák, hogy így A++ osztályú és nem A ezért védi a környezetet. De most komolyan meddig hiszünk még ebben a mesékben? 

Még a covid előtt hír volt a kettős minőségű élelmiszerek, illetve fogyasztási cikkek. Mostanában nincs erről szó, de a jelenség létezik. Unnom már, hogy mi vagyunk az Unió szemétlerakója és még pénzt is kérnek érte. Miért nem kaphat az EU-ban mindenki ugyan azon név alatt ugyanolyan minőséget? 

Energetikai közösségek már Spanyolországban az állam is támogatja. Ez erről szól, hogy azok a lakók, cégek, intézmények akik megújuló energiából áramot termelnek azok összekötik a hálózataikat így az árammal kereskedő energetikai cégeket megkerülve tudnak áramot termelni és egymáson segíteni. Így a legolcsóbb az energiatárolás. Nincs szükség akkumulátora sem másra, amit én nem fogyasztok el, azt elfogyasztja más. Ami másnak nem kell jó lesz nekem. S csak annyit veszünk a kereskedőktől amit muszáj. Ők így is jól élnek a mesterségesen gerjesztett energia válságjukból. Ezért az államnak és az EU-nak támogatni kell az energiaközösségeket. 

Napjaink klímaválságának első számú problémája a túlnépesedés. Ott ahol a modern és szélesrétegek számára elérhető egészségügy találkozik az ősi archaikus társadalommal ott a népesség robbanás történik. Így van ezzel Afrika is. Éppen ezért kell leállítani az illegális migráció támogatását. S a támogatások mellé olyan törvényeket, szabályokat kell meg követelni amely bebiztosítja a családtervezést, a nők jogait, az oktatást mindenki számára. S ellenőrizni kell hogy a gyakorlatban is működjenek ezek. A cégek érdekei hogy minnél többen legyünk, mert ez nekik haszon. Vagy úgy mint fogyasztó vagy úgy mint termelő és ennek különböző arányai. 

Szóval mindenki a klímavédelemről beszél még is minden üzletben ingyen annyi zacskót számíthatok amennyit akarok és sokszor teljesen feleslegesen be vannak csomagolva a termékek. Miért nem lehet az ingyen zacskót és a felesleges csomagoló anyagot betiltani? Tudom nehéz átállni fejben, hogy nem üres szatyorral megyünk, hanem szütyőkkel, papírtacskóval, üveg és műanyag tároló edényekkel az üzletben. Amíg csomagolásmentes termékek drágábbak, mint a csomagoltak, addig tovább fog menni a hulladékgyártás. 

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb szennyező. Nem az állatartás, hanem a szántás. Ezért kell jobban támogatni a talajmegújító mezőgazdaságot. A takarónövényekkel gyakorlatilag egész évben lehet fotoszintetizálni és kevesebb munkát igényel, hiszen nincs magágyelőkészítés. Kevesebb üzemanyag, kisebb gépigény, kevesebb műtrágya. S nyugalmi időszakban a takarónövényeket szokták szarvasmarhákkal legeltetni, hogy profitot maximalizáljanak és elősegítsék a biodiverzitást. Ami az állatartást illeti az nem káros a klímára a folyékonytrágyában lévő metánt biogázként be kell csatornázni. 

Ezekkel meg lehet védeni az emberi faj számára ezt a bolygót. De nem a most az EU által előírt és a média által fekapott ökopopulizmus, ami cégek érdekeit tartja szem előt. Láttuk a green deal-t ami nem volt megoldás csak az energiaszámlát növelte meg. Úgy ahogy a belsőégésű motorok betiltása sem fogja elhozni a klímavédelemet.