Ami mindennapi kenyerünk

Nem vagyok agrármérnök csak egy olyan középkorú férfi, aki paraszti családban nőtt fel. Most hogy visszatért a történelem és olyan kihívással kell szembenézni, ami már rég volt. Ez pedig az élelmiszer hiánya. Ez főként a szegényebb országokat fogja érinteni. Bár itthon sem fogják bírni az ütemét a szegénységi küszöb alatt élők. 

Hogyan tudnánk ezt az élelmiszer hiányt csökkenteni. Összefoglalom röviden tömören. Nem lesz benne köszönet. 

Jelenleg a legfőbb probléma az hogy nincs elég műtrágya. A műtrágyák szükségletét lehetne csökkenteni szerves trágyákkal. A gond az hogy nincs elég gazdasági állat. S ezek az állatokat is úgy tartják, hogy szalmázás helyett vízzel takarítják ki. Így nincs megfelelő trágyakezelés. Sajnos ez is a reformok elmaradásának köszönhető. 

A másik ilyen a jó vetőforgó, itt a hüvelyesek és lucernafélék nitrogén megkötő növények, ezért csökkentheti a tápanyagok szükségletét. A gond csak az hogy kevés hüvelyest vetünk. Hiányzik a technológia a tudás és a hüvelyesek feldolgozása. A lucernaféléket elsősorban állatok takarmányozására használják. Mivel kevés a jószág így nem termesztettek ilyet nagy területen. Mert ugye tudjuk, ha állati eredetű élelmiszert fogyasztunk, akkor szennyezzük a bolygót. Sajnos ez az egy mondat több kárt okozott a bolygónak, mint a világ összes tehene. 

A másik nagy probléma a gázolaj drágulása. Erre is van megoldás, amit úgy hívnak, hogy minimál művelés (minimum till) szántás nélküli művelés (no till). Igazából ez lenne a joker. A gond az hogy 8-10 év egy parcellának az átállási ideje. S van olyan időszak, amikor lecsökken a teljesítménye az adott parcellának. Sajnos az EU eddig a bio-t támogatta, aminek igazán piaca csak pár gazdagabb országban van. Mindenesetre ez a technológia akár műtrágya igénye, akár gázolaj fogyasztásban sokkal kisebb igénye van, mint a konvencionális mezőgazdaságnak. 

Eddig még az 5% kötelező ugaroltatás is visszavetette a kontinens teljesítményét. Ezt most az EU eltörölte. 

S ott van a biomassza erőműben elégetett élelmiszer alapanyagok is. Már régóta be akarják tiltani, de valahogy sosem sikerül. Ideje lenne már ezt meglépni. Sajnos az EU úgy támogadta a biomassza erőműveket, hogy nem kérte, hogy mutassák fel az erőműben elégetett anyagok fedezetét. Mivel egyre drágább az áram így megérte búzával és kukoricával áramot termelni.

Az üzemanyagokban is van legalább 15% növényi alapú adalék. Állítólag kisebb tőle a károsanyag kibocsátás. Hát ezt én nem tudom, csak azt hogy rengeteg területet igényel és a járműveket is gyakrabban kell ez miatt a szervizben hordani. 

Nem segít a helyzeten a napelem farmok sem. Sok ilyen mezőgazdaságilag értékes területen van. Sajnos most is telepítenek ilyen területekre napelemeket. Ezt meg kéne tiltani. Nem a napelemmel van a gond, hanem azzal ahová ezt telepítik. Lennének erre sokkal alkalmasabb helyek is.

Élelmiszer pazarlás az EU-ban 179 kg élelmiszert dob ki egy fő átlagosan. Szóval ha odafigyelünk, akkor így is csökkenthetjük a válságot. 

A mezőgazdasági minisztérium a minap azt közölte, hogy termelünk elég gabonát. Ez igaz, de zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet, tojást már nem. Ennek az oka az hogy eddig a mezőgazdaságra úgy gondoltak, mint egy fejőstehénre akit csak fejni kell és nem kell neki adni semmit sem. Most jönnek ki az anomáliák. 

A mezőgazdaságban mindennek meg van a helye és az ideje. Van hová fejlődni, de ebben legyen már azoknak is beleszólásuk akiket ez érint.