ENSZ: továbbra is sérülnek a nők szexuális és reprodukciós jogai, elsősorban a kisebbségi csoportok esetében

Natalia Kanem, az UNFPA igazgatója rámutatott arra, hogy bár 20 éve 179 ország kötelezte el magát amellett, hogy a nők reproduktív egészségét a fenntartható fejlődés egyik sarkalatos pontjává teszik, az azóta eltelt 30 év során még mindig nem sikerült a célt elérni, „a rasszizmus és a szexizmus pedig a már megvalósított célokat is veszélybe sodorja”.

A tanulmány szerint naponta 800 nő hal bele még mindig a gyermekszülésbe – ez a szám nyolc éve nem csökkent –, és a nők mintegy negyede nem mondhat nemet, ha partnere szexuálisan közeledik hozzá.

Minden tizedik nő nem dönthet önállóan a fogamzásgátlás kérdésében, a világ országainak pedig 40 százalékában – azok közül, ahol statisztikát készítenek – egyre csökken a nők önrendelkezése a saját testükkel kapcsolatban.

Az összeállítók mindazonáltal aláhúzzák, hogy napjainkra 20 százalékkal csökkent a nem kívánt terhességek, egyharmaddal a gyermekágyas anyák halandósági aránya, legkevesebb 162 ország pedig törvényekkel igyekszik visszaszorítani a családon belüli erőszakot.

Kanem ugyanakkor hozzátette, hogy az utóbbi évtizedek fejlődése elsősorban a gazdaságilag jobb helyzetben élő nőket érinti, illetve azokat, akik már korábban is könnyebben tudták igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat.

A fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés, a biztonságos szülés elérhetősége, a csecsemőgondozás és más, a szexuális és reprodukciós jogokhoz kapcsolódó szolgáltatások még mindig sokkal kevésbé jutnak el a társadalom peremén élők, például a migránsok, a fogyatékkal élők vagy a szexuális kisebbségek nőtagjaihoz - húzzák alá a jelentésben.

Példaként kiemelték, hogy egy Afrikában élő nő 130-szor nagyobb eséllyel hal meg terhesség során felmerülő komplikációkban vagy gyermekszülésben, mint észak-amerikai vagy európai társa.

Az amerikai kontinensen a legveszélyeztetettebbek az afroamerikaiak és az őslakosok, a legszélsőségesebb helyzet pedig az Egyesült Államokban áll fenn, ahol a kisebbségben lévő közösségek nőtagjai háromszor annyira kiszolgáltatottak, mint más társaik.

Az összeállítók felhívták a figyelmet a fogyatékkal élő nőkre is, akik a statisztikák szerint tízszer nagyobb eséllyel válnak nemi alapú erőszak áldozatává, mint más nők.

A jelentésben kitérnek a lányokon és nőkön végzett nemi szervi csonkításra is, mely az adatok szerint 2016 óta 15 százalékkal nőtt, és Gambiát emelik ki példaként, ahol a törvényhozás vitát kezdeményezett a gyakorlatot tiltó, 2015-ös jogszabály eltörléséről.

Kanem kiemelte: napjainkban „a nők teste csatatérré vált”, a nőkérdést átpolitizálják, "akár reprodukciós, akár terhességmegszakítással kapcsolatos kérdésről van szó”.

„Lassul a fejlődés, sőt, sok tekintetben teljesen leállt” – szögezte le genfi, a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján.