Nincs abszolút biztonság

Az európai autóklubok felmérése szerint jogosan tartanak az autósok a több kilométeres csövekbe való behajtástól. A biztonsági szempontok szerint megvizsgált 25 alagút közül 8 simán megbukott, a négy nagy osztrák alagút a középmezőnyben landolt.

A német Montan Technologie mérnökei a kilenc európai klub szakértőivel együtt egy pontozásos listát állítottak fel. Ellenőrizték például az alagútrendszer futását, a forgalomellenőrzést, a menekülési lehetőségeket, valamint a tűzvédelmi rendszereket. A legfontosabb biztonsági kritériumok közé szerintük az tartozik, ha nincs szembejövő forgalom, folyamatos a leállósáv és a gyalogút, fél kilométerenként beállóhely várja az elromlott autókat. Ugyanígy az alagutakban rendszeres távolságokban megfordulási lehetőséget és segélykérő telefonokat kellene létesíteni.

Ezen szempontok alapján a mesterséges „barlangok” egyike sem bizonyult abszolút biztonságosnak, egyik sem kaphatta meg a „kiváló” minősítést. „A fekete üregek még ma is ketyegő bombák, a helyzet javítására alig történt valami” – állapította meg rezignáltan az ÖAMTC szakértője.

Összesen 25 alagutat jártak be (Belgium 2, Németország 3, Franciaország 3, Nagy-Britannia 3, Olaszország 2, Ausztria 4, Svájc 5, Spanyolország 3), és 8 közülük minden szempontból megbukott. Tíz esetben elégségesnek ítéltek a körülményeket, és csak 7 alagút kapta meg a „jó” minősítést.

A szakértői csoport a svájci Gubrist-alagutat minősítette a kontinensen a legjobbnak. Két külön alagút, külön szellőztetett átjárókkal, jó menekülési és mentőútvonalakkal. Ezek egy esetleges tűz esetén jelentősen javítanák a túlélési esélyeket. De még így sem tökéletes minden, a kiváló minősítést ennek az alagútnak sem lehetett megadni. Jó minősítést kapott az Engelberg-alagút Stuttgart mellett. Riasztó az a tény, hogy a megvizsgált alagutak mintegy harmadánál a biztonságot „aggasztó” és „hiányos” jelzőkkel kellett illetni. A legrosszabb a helyzet a spanyol Alfonso XIII alagút esetében: itt nincs leállósáv és ha elromlik egy autó, azt legfeljebb az úttest szélére tudják kitolni. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy szűkek a sávok és a szükségjárdák. Ugyancsak félelmetesek a körülmények a Genovától délre fekvő Fornaci-alagútban. Más alagutak megspórolták maguknak a rossz minősítést, és egyszerűen megtagadták a tesztben való részvételt.

Az osztrák alagutak közül a Salzburg melletti Schönberg alagút kaphatta meg a „jó” minősítést. „Kielégítőre” vizsgázott a tiroli Lermoos-alagút és a felújított Tauerntunnel. „Aggasztó” minősítést kapott viszont a Perjen-alagút. Osztrák szakértők emiatt a folyamatos felújítást és a kétcsöves pályavezetésre való áttérést szorgalmazzák. Az ÖAMTC szeretné EU-szinten előíratni a rendszeres és előzetes bejelentés nélküli biztonsági vizsgálatokat.