Nem sokkal Szlovákia EU-tagságának huszadik évfordulója előtt egy nagyon érdekes és tanulságos kutatással jelentkeztek a Szlovák Takarékpénztár gazdasági elemzői, akik egy jóléti index segítségével jellemezték Szlovákia gazdasági pozícióját az Európai Unió tagországai között. Nyilvánvalóan azt senki sem várja, hogy Szlovákia az EU éllovasai közé tartozik, de az mégis kiábrándító, hogy a jóléti index szerint országunk a 27 uniós tagország közül csak a 24. helyet tudta megszerezni. Visegrádi szomszédaink mindannyian jobb eredményt értek el, Szlovákia csak Romániát, Bulgáriát és Görögországot tudta megelőzni.
Még mindig az unió végén kullogunk
A 21. század pedig nagyon jól indult Szlovákia számára. Ennek első évtizedében a szlovák gazdaság dinamikusan növekedett, aminek köszönhetően a szlovák GDP körülbelül 25 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. A külföldi működőtőke-beruházásoknak köszönhetően jelentősen növekedett a munkatermelékenység, ami gyors gazdasági növekedéshez vezetett. A termelékenység növekedésének alacsonyan lógó gyümölcseit azonban hamar leszüreteltük, és 2010 után a gazdasági növekedés jelentősen lelassult. Az uniós gazdasági átlaghoz való közeledés az utolsó évtizedben teljesen elakadt, és olyan országok előztek meg minket, melyeket korábban kicsit lenézően figyeltünk.
A jóléti index készítői sok adattal magyarázzák azt, miért is került Szlovákia ilyen helyzetbe. A legnagyobb baj az, hogy alacsony bérekkel már nem tudunk annyira versenyezni, de az innovációra alapuló gazdaságot még nem sikerült létrehoznunk. Ezt az állapotot a közgazdaságban közepes jövedelmi csapdának nevezik, és ebből kiutat csak az alaposan átgondolt hosszú távú innovációs stratégia jelenti. Sajnos Szlovákia az utolsó évtizedben az innováció terén egy helyben toporgott, ami ugyanúgy visszaköszön a kutatásra és fejlesztésre fordított források alacsony volumenében, mint az innovatív kis- és középvállalkozások hiányában. Innováció nélkül pedig nincs magas hozzáadott érték, enélkül pedig nincs dinamikus gazdasági növekedés. Szlovákia helyzetét tovább nehezíti az agyelszívás jelensége, melynek köszönhetően az ország a fiatal korosztályok legtehetségesebb részét veszíti el.
A jóléti elemzés szerzői jól látják, hogy Szlovákia pozíciójának előremozdításához elsősorban egy olyan, legalább egy évtizedre szóló stratégiára van szükség, mely össztársadalmi konszenzussal jön létre. Szlovákia gyenge pontja a hiányzó stratégiai kontinuitás, az éppen hatalomra kerülő kormányok gyakran kihajítják az elődeik kormányzása alatt született terveket és stratégiákat. Fontos lenne ezért lefektetni azokat a stratégiai alapelveket, melyekhez az egymást követő kormányok tartanák magukat.
Az innovációra épülő gazdaság létrehozása ugyanis hosszú távú feladat, melynek részeredményei csak hosszú évek után jelentkeznek. A legégetőbb folyamat az agyelszívás folyamatának a lelassítása, mely erősen összefügg a szlovákiai egyetemek minőségének a növelésével. Fontos feladat a hazai innovatív vállalatok támogatása is, melyhez szükség volna egy működő tőkepiac létrehozására is. Társadalmi szinten pedig a demokratikus intézmények megerősítésére és a politikai kultúra növelésére volna szükség ahhoz, hogy egy olyan országot építsünk, ahol igazán jó élni. Szlovákia az elkövetkező években egyre komplexebb kihívásokkal fog szembenézni, és ezek megoldása nélkül továbbra is az EU sereghajtói maradunk. Tartok tőle azonban, hogy a jelenlegi kormány annyira el van foglalva saját kicsinyes rövid távú céljaival, hogy naivitás volna tőle hosszú távú stratégiai megoldásokat várni.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.