Alkalmazottak ezreit szorították ki a robotok, és ez csak a kezdet

A szlovákiai autógyártók már régóta panaszkodnak a szakképzett munkaerő hiányára. Az autóiparban jelenleg főként elektrotechnikai képzettséggel rendelkező szakemberekre lenne szüksége a vállalatoknak az ipari robotok karbantartásához és működtetéséhez. Csak a pozsonyi Volkswagen több mint 200 ilyen munkavállalót keres. 

„A munkaerőpiacon e tekintetben rendkívül feszült a helyzet”

 – mondta el Martin Menšík, a profesia.sk portált működtető Alma Career Slovakia kommunikációs igazgatója. „Míg tavaly a vállalatok több mint 8 ezer alkalommal kerestek alkalmazottakat a fent jelzett pozíciókra, a visszajelzés rendkívül szerény volt” – tette hozzá Menšík.

Ma már szinte elcsépelt szófordulatnak számít, hogy a szlovák gazdaság motorja az ipar, azon belül is az autóipar. Tény azonban, hogy az autógyártás már több súlyos válságon is átsegítette az országot. A Trend gazdasági hetilap legfrissebb elemző írása szerint azonban a járműgyártás az elkövetkező időszakban alapjaiban fog megváltozni. A gyártócsarnokokban egyre több munkát végeznek majd el a teljesen autonóm robotok, ráadásul a belső égésű motorral hajtott járművekhez képest az elektromos járművek gyártása kevésbé igényes az alkatrészek és a komponensek tekintetében, így egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség.

58 ezer munkahely

A fent említett két tényező közül az első miatt már ma is munkahelyek szűnnek meg. 

„Ha az elmúlt évtizedet nézzük, a legtöbb, közel 562 ezer munkavállaló 2019 második negyedévében dolgozott az iparban. A legfrissebb adat 2023 utolsó negyedévéből származik, amikor alig 504 ezer alkalmazottat foglalkoztatott ez az ágazat, ami 10,3 százalékos visszaesés a 2019-es csúcshoz képest”

 – derül ki a kormányhivatal mellett működő Stratégiai és Elemző Intézet (ISA) felméréséből. Eszerint kevesebb mint öt év alatt 58 ezer munkahely szűnt meg.

Jönnek a robotok

Az ipar az elmúlt években több kihívással is szembesült: a járványügyi megszorításoktól kezdve az energiaigényes termelés felszámolásáig. Az 58 ezer megszűnt munkahely azonban így is meglepően magas szám, vagyis a háttérben a fent jelzett tényezők mellett másnak is kell lennie. A munkáltatók szerint a nagyobb elbocsátások a termelés fokozatos automatizálásával magyarázhatók. „Nemzetközi összehasonlításban is Szlovákiát fenyegetik leginkább a munkaerőpiaci változások, a lakosság ezt azonban egyelőre nem érzékeli. Épp ezért nem is szabadna pánikot keltenünk, ehelyett nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy elmagyarázzuk az oktatás fontosságát” – figyelmeztet Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az alelnöke.

Szlovákia az automatizálás negatív hatásait új befektetések vonzásával tompíthatja. Kassa közelében például pár éven belül megkezdi a termelését a Volvo autógyár. Optimista becslések csak ettől az egyetlen beruházástól 20 ezer új munkahely várható. A munkaadók a szlovák ipar jövőjét azonban elsősorban a munkavállalók folyamatos képzésében látják. Ez lehetővé tenné, hogy az emberek a gépekkel együttműködve többet tudjanak termelni, aminek köszönhetően a fizetések is gyorsabban nőhetnek és a munkakörülmények is javulhatnak.

Vonzó szolgáltatások

A statisztikai adatok azonban még egy érdekes dolgot mutatnak: az ipari munkahelyek leépítése nem volt jelentős hatással a teljes szlovákiai foglalkoztatottságra. 

„A Statisztikai Hivatal szerint a gazdaságban a teljes foglalkoztatottság nem csökken. A 2019 második negyedévében elért 2,42 milliós rekordszintről a koronavírus-járvány idején ugyan 2,33 millióra esett vissza, de ezt követően visszatért a korábbi rekordértékek közelébe”

 – írja az ISA. És ha ez még nem lenne elég, arra sem árt emlékeztetni, hogy a szlovák gazdaságban még mindig több mint 100 ezer tartósan betöltetlen álláshely van.

Az ipari munkahelyek elvesztése után az embereknek így jó esélyük van arra, hogy a gazdaság más ágazataiban találjanak munkát. Az elmúlt tíz évben a legtöbb munkahely az adminisztratív szolgáltatásokban jött létre. Ebben az ágazatban tavaly 1146 euró volt a bruttó átlagbér, vagyis az iparral összehasonlítva az átlagos havi kereset 365 euróval volt alacsonyabb. Az ágazatok közötti váltás során az emberek nagy része valószínűleg elfogadta az alacsonyabb fizetést a fizikailag kevésbé megterhelő munkáért cserébe. Az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban is több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. Ez az ágazat 1623 eurós bruttó átlagbért kínál, ami jobb, mint az iparban, ahol 2023-ban átlagosan 1511 euróért dolgoztak az emberek. Többen dolgoznak azonban az IT-ágazatban is, amelyben a havi átlagbér tavaly 2405 euró volt.

A Stratégiai és Elemző Intézet szerint az emberek jelentős része valószínűleg jobban fizető állásokért fordított hátat az iparnak. „Az ipar még mindig fontos része a szlovák gazdaságnak, az utóbbi években azonban sokan elhagyták, hogy a szolgáltatásokban dolgozzanak, ahol a fizetések gyorsabban emelkednek. Szlovákia így egyre közelebb kerül a fejlett gazdaságokhoz, amelyek általában inkább a szolgáltatásokra, mintsem az iparra épülnek” – állítják az ISA elemzői, akik szerint a szlovák gazdaság a következő években alapvető változáson megy majd át.

Több pénzt a kutatásra

A Trend szerint az életszínvonal növekedése elsősorban attól függ majd, hogy képesek leszünk-e a magasabb hozzáadott értékű termelés felfuttatására. Szlovákiának az elmúlt években sikerült számos innovációs központot magához vonzania, az élvonalbeli kutatások szempontjából azonban még mindig nem használjuk ki a lehetőségeinket. A gazdag nyugati országok ugyanis viszonylag egyszerű gazdasági modellre támaszkodnak: a magas életszínvonalat az élvonalbeli tudományra és kutatásra épülő innovatív gazdaság hajtja. Ugyanakkor a termékek árának az alacsonyan tartása érdekében termelésük egy részét az olcsóbb munkaerővel rendelkező országokba helyezték át. Az eredmény egy erős gazdaság, amely mind az iparban, mind a szolgáltatásokban magas béreket tud kínálni.

A szlovák gazdaságban az élvonalbeli kutatás azonban még mindig alacsony szinten van. Tavaly 23, közvetlenül Szlovákiából származó szabadalmat jegyzett be az Európai Szabadalmi Hivatal, a nagyjából egyszer akkora Csehországban ugyanakkor 134-et. Szlovákiánál még a kis szigetország, Málta is több szabadalmat jegyeztetett be, egész pontosan 54-et. Szlovákia e tekintetben évek óta a sereghajtók között van, és nemcsak a szabadalmak számát tekintve, hanem a tudomány és kutatás finanszírozásában is. Emiatt az életszínvonal csak lassan növekszik. Az egyetlen pozitívum, hogy a tudomány és kutatás magánszektor általi finanszírozása az utóbbi években nőtt. A kérdés csak az, hogy ez a pozitív tendencia az elkövetkező években is fennmarad-e. A jelenlegi kormány ugyanis úgy döntött, hogy a magas államháztartási hiányt a közkiadások csökkentése helyett a bevételek növelésével próbálja megoldani, tovább növelve a cégek foglalkoztatottsággal kapcsolatos költségeit. (TASR, trend.sk, mi)