Chilei arzén az antarktiszi jégben

Érdekes tanulmány jelent meg a napokban az Atmospheric Environment magazinban, amely a chilei rézbányák és az antarktiszi jégben mért arzénszintek közötti összefüggéseket feszegeti. Kiderült, hogy a latin-amerikai országban folytatott bányászat komoly mértékben befolyásolta a távoli régiókat, de a köztük lévő területek még inkább érintettek lehetnek. 

A szakemberek az országtól mintegy 7 ezer kilométerre, az Antarktiszon vettek számos különböző mintát, amelynek révén nyomon követhető a jég arzénszintjének alakulása 1883-tól egészen 2008-ig. A vizsgálatokból kiderült, hogy az 1900 előtti időszakban meglehetősen alacsony értékek voltak jellemzőek, itt ugyanis grammonként 1,92 pikogrammban határozták meg az átlagot, az 1940-es évektől kezdve azonban meredek emelkedés tapasztalható, ami azzal függ össze, hogy Chilében ekkor lendült fel igazán a rézbányászat. 1950-re az előbb említett szint egészen 7,94 pikogrammra ugrott, ez pedig csak akkor kezdett el újból közelíteni az eredeti állapothoz, amikor a kormányzat az 1990-es években szigorú előírásokat vezetett be az arzén kezelésével kapcsolatban. 

Az antarktiszi jégben már korábban felfigyeltek távoli régiókból származó anyagokra, a chilei arzén felbukkanása tehát nem tekinthető óriási meglepetésnek. Mégis érdekes, ahogy a bányászat útján a rézzel együtt kitermelt, majd pedig többnyire kémiai úton eltávolított arzén a légkörbe kerülve, a csapadékkal együtt eljut az Antarktiszra, és bár a most mért szintek egyike sem jelent óriási veszélyt (hiszen ez messze elmarad az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott korláttól, amely az ivóvíz esetében literenként 10 mikrogramm), a szakemberek szerint a két terület közötti régiók sokkal inkább ki vannak téve a jelenségnek, tehát a kontinensek közötti óceán valószínűleg jóval nagyobb adagokat kapott az idők során. 

Ez pedig közvetlen veszélyforrásként jelentkezhet a Chiléhez közelebbi tájakon, bár arra a jelen tanulmányban nem tértek ki, hogy az pontosan hol és milyen módon jelentkezik.