Itt az egyre népszerűbb befektetési alapok világnapja

„1743. április 19-én született a befektetési alapok atyja, Abraham van Ketwich, aki 1774-ben alapította meg a világ első befektetési alapját, amelyet a szerényebb anyagi helyzetű polgároknak szántak. Németországban 2012-től ezért ezen a napon tartják a befektetési alapok világnapját, amihez 2014-től Szlovákia is csatlakozott” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki ennek kapcsán annak nézett utána, hogy jelenleg mely befektetési alapok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, és mely alapokba érdemes befektetni a pénzünket.

Látványos növekedés

A befektetési alapok hosszú távú kollektív befektetési eszközök, amelyekbe alapkezelő társaságokon keresztül helyezhetjük el a pénzünket. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) a befektetési stratégiák szerint az alapokat kötvény-, részvény-, vegyes, ingatlan- és egyéb alapokra osztja. A legfrissebb adatok szerint a befektetési alapokban az elmúlt év végén 9,744 milliárd euró volt, vagyis az elmúlt tíz évben ez a 2,1-szeresére nőtt. Az említett összeg legnagyobb részét a vegyes alapok teszik ki, amelyek az elmúlt év végén az összes befektetési alap vagyonának a 39,7%-át adták. Az ingatlanalapok – 26,3%-os részesedéssel – a második helyen vannak, amit a részvényalapok követnek, 21,2%-os részesedéssel. A kötvényalapok a teljes vagyon 12,5%-át tették ki, az egyéb alapokra pedig csupán 0,3%-os részesedés jut.

Inflációs nyomás

Egy átlagos befektető, aki szlovákiai befektetési alapokba fektette a pénzét, 2017 elejétől az elmúlt év végéig 20,4%-os kumulatív hozamot érhetett el. Egyszerűen fogalmazva: a 2017 elején befektetett 10 ezer euró tavaly decemberben már 12,04 ezer eurót ért. 

„A bankban elhelyezett megtakarításokhoz képest ez jóval nagyobb hozamnak számít, az elmúlt évek kiugróan magas inflációjának a leküzdéséhez azonban ez sem volt elegendő. Az áruk és szolgáltatások árai 2017 elejéhez képest ugyanis 40,9%-kal emelkedtek”

 – derül ki a szlovák befektetői index (ISI100) adataiból. Ezt a 100 legnagyobb befektetési alap alkotja, amelyek tagjai a Szlovákiai Vagyonkezelő Társaságok Szövetségének (SASS).

Kik jártak a legjobban?

„A vizsgált időszakban, azaz hét év alatt a befektetési alapok hozamát és az index értékét elsősorban a 2020 tavaszán kitört koronavírus-járvány, az ukrajnai háborús konfliktus és a 2022-es energiaválság befolyásolta”

 – mondta el Sadovská. A legmagasabb hozamot (a vizsgált hét év alatt) a részvényalapokba fektetők érték el, 60,6%-os kumulatív hozammal. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 29,7%-os hozamot biztosítottak, míg a vegyes alapok esetében ez 9,1% volt. A kötvényalapokba fektetők ezzel szemben veszteséget könyvelhettek el. Hogyan hatott az ukrajnai háborús agresszió és az energiaválság a különböző alapok teljesítményére? Sadovská szerint 2022 eleje óta szinte minden alap hozama csökkent, kivéve az ingatlanalapokat, amelyek ebben az időszakban (2021 decembere és 2023 decembere között) 8,3%-os hozamot értek el.

Így válasszunk!

„Amikor befektetési alapot választunk, a mögöttes eszköz, az ágazat, az alap stratégiája, a befektetési horizont, az alapkezelő társaság, valamint a díjak mértéke alapján döntünk. Minden befektető portfólióját egyénileg kell összeállítani. A jó hír, hogy a befektetőket ma már tapasztalt szakemberek segíthetik a döntéshozatalban, akik személyre szabott alapot választhatnak, figyelembe véve a preferenciáikat, a kockázati attitűdjüket vagy a befektetési horizontjukat” – állítja Michal Kasana, a Wood & Company vagyonkezelési vezetője. Szerinte a megtakarítások egy részét érdemes részvényekbe fektetni, nagyjából 10–15%-át pedig tartsuk készpénzben.

A szakértők az ingatlanalapokat tartják a legbiztosabb befektetésnek, ezek ugyanis viszonylag stabil hozamot biztosítanak. A befektetők ezeken keresztül vásárolnak részesedést irodaházakban, bevásárlóközpontokban vagy logisztikai parkokban, így gyakorlatilag azok társtulajdonosai lesznek. Az ilyen befektetéseket a bérleti díjakból és az ingatlan piaci értékének a növekedéséből származó hozamok jellemzik. A befektető hitelképességétől és tapasztalatától függően az ingatlanalapok lakossági vagy minősített befektetőknek szólnak. A minősített befektetői alapok esetében a kezelőik nagyobb rugalmassággal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy magasabb hozamokat érjenek el. Ennek eredményeként egyes minősített ingatlanalapok évi 8% feletti hozamot biztosítanak.

Olcsóbb lehetőségek

Sadovská szerint Szlovákiában is egyre népszerűbbek a tőzsdén forgalomba kerülő ETF-alapok (az ETF az angol Exchange Traded Funds, vagyis Tőzsdén Kereskedett Alapok rövidítése), amelyek ugyanúgy működnek mint az egyéb alapok, csak azok részesedéseivel a tőzsdéken is kereskednek. Az ETF célja általában egy adott index vagy iparág teljesítményének a nyomon követése. 

„A tőzsdén kereskedett alap árfolyama tehát a kereskedési nap folyamán ingadozik, és ha elegendő likviditás áll rendelkezésre, az ETF-et azonnal meg lehet venni vagy el lehet adni az aktuális piaci áron. Az ETF-eket rugalmasságuk mellett alacsony díjak is jellemzik, és a kisebb, kevésbé tapasztalt befektetők számára is alkalmasak”

 – állítja Kasana.

Mire érdemes ügyelni?

„Mielőtt valamelyik alapra rábízzuk a pénzünket, az első körben fel kell mérnünk, hogy van-e elegendő pénzünk a befektetésre. A nehezebb időkre, váratlan kiadásokra félretett pénzünket nem szabadna kockára tenni. Legalább a szokásos havi kiadásaink hatszorosának megfelelő vésztartalékkal kellene rendelkeznünk. A befektetési termék kiválasztása előtt így fel kell mérnünk, hogy mit engedhetünk meg magunknak, mi a befektetési cél, a várható hozam, valamint azt, hogy mennyi időt vagyunk hajlandók várni a hozamra” – tanácsolja Kasana. Szerinte számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy nem kapjuk meg a várt hozamot, sőt, az is előfordulhat, hogy a befektetett összeg egy része elúszik. Sadovská szerint ezért olyan pénzpiaci termékekbe éri meg befektetni, amelyekről elegendő információval rendelkezünk. 

„A lényeg, hogy soha ne tegyünk fel mindent egy lapra, a pénzünket meg kellene osztani az egyes pénzpiaci termékek között. Ezt nevezik a kockázat vagy a befektetési lehetőségek diverzifikálásának. És persze megéri kikérni az ehhez szükséges engedéllyel rendelkező szakemberek tanácsát is”

 – tette hozzá Sadovská.