Európa túlzott függése az amerikai gáztól egyre nagyobb kockázatot jelent

atom
Pozsony |

Az európai országoknak nem szabadna lecserélniük a korábbi túlzott orosz energiafüggésüket az Egyesült Államokkal szembeni kitettségre, ez ugyanis ugyanolyan kockázatos, mint az előbbi. Mi lehet a legoptimálisabb megoldás az uniós, köztük a szlovákiai fogyasztók számára?

Az Európai Unió villamosenergia-fogyasztása az elmúlt időszakban húsz évet ugrott vissza az időben. A zuhanás a továbbra is magas energiaárakkal magyarázható, amelyek miatt Szlovákiában többek között leállt a Slovalco alumíniumgyártása. Hasonló problémákkal küzd azonban az összes energiaigényes európai iparág, és a globális versenyben a vállalatoknak nem sokat segített a piaci árak tavalyi csökkenése sem. „Az Európai Unió energiaigényes iparágai számára a villamos energia ára 2023-ban még mindig csaknem a kétszerese volt az Egyesült Államok és Kína árainak” – figyelmeztet legfrissebb elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Zöld átmenet

A magas energiaárak a legkevésbé alkalmas időpontban sújtották Európát. Az Európai Unió ugyanis a lehető leggyorsabban szeretne átállítani gazdaságát a környezetbarát energiatermelésre, amiben kiemelkedő szerepet játszik a villamos energia. Az átalakulás tipikus példája a kassai U. S. Steel acélgyártó, amely több százmillió eurós támogatást kap, ha beindítja az elektromos kemencéit. Brüsszel közvetlen pénzügyi támogatásokkal ösztönzi a zöld gazdaság fejlesztését. A villanyenergián alapuló termelés azonban még mindig veszteséges lehet. Különösen akkor, ha ennek az energiának az ára hosszú távon magasabb, mint az amerikai és kínai konkurenciáé. Az Európai Uniónak ezért meg kell találnia a megoldást egy alapvető kérdésre: hogyan biztosíthatjuk, hogy az európai vállalkozások elegendő és megfizethető energiával rendelkezzenek?

A rövid távú átmeneti megoldás a szénbányászat újraindítása lehet. Ez azonban túlságosan szennyezi a levegőt, épp ezért hátráltatja a zöld átmenetet. Németország úgy döntött, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára támaszkodik, főként az Egyesült Államokból. Ez azonban egy rendkívül ellentmondásos megoldás. A környezetvédőknek nem tetszik a hatalmas tartályhajók károsanyag-kibocsátása, a vállalkozások pedig azért aggódnak, mert a cseppfolyósított földgázból előállított villamos energia túl drága. A kormányok az előbbi problémát úgy „oldják meg”, hogy egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják a környezetvédők aggályait, az utóbbit pedig úgy, hogy állami támogatást nyújtanak a magas piaci árak enyhítésére.

Kockázatos választás

Egyre több fejfájást okoznak Európának azonban a politikai fejlemények is. A közelgő amerikai választáson egyelőre Donald Trump volt elnök a legesélyesebb favorit a győzelemre. Az a Trump, akinek korábban nem okozott gondot egy kereskedelmi háború kirobbantása az Európai Unióval, ami miatt a magukat elvileg szövetségeseknek tekintő felek egymás termékeire vetettek ki büntetővámokat.

Trump még azzal is megfenyegette az európai partnereket, hogy elzárja őket az amerikai fizetési rendszerektől, miközben az uniós lakosság nagy része az amerikai Visa és Mastercard cégek hitelkártyáival fizet. A tranzakciók esetleges tiltása így megbéníthatná az európai pénzpiacot. Szerencsére, ez a fenyegetés nem vált valóra, aminek az egyik oka az volt, hogy a tilalom elrendelése után az európai cégek nem tudtak volna fizetni az amerikai termékek vásárlásáért, ami Trumpnak sem állt érdekében.

Trump azonban továbbra is kiszámíthatatlan. Újraválasztása után lehet, hogy újabb kereskedelmi háborút robbantana ki a szövetségesekkel. Ha erre sor kerülne, veszélyes aduász lesz a kezében: az Európai Unióba irányuló amerikai gázszállítások. Ha ezeket korlátozná, az európai energiaárak meredeken emelkednének. Gyakorlatilag ugyanolyan helyzet alakulhatna ki, mint az ukrajnai orosz inváziót követően, amikor Brüsszel gazdasági szankciókat vezetett be Moszkva ellen. A legnagyobb válság idején, 2022 nyarán egy megawattóra villanyenergia ára megközelítette az 1000 eurós határt. Mostanra ez ugyan már csaknem 80 euróra esett vissza, a válság kitörése előtt azonban sokáig az 50 eurós szint körül mozgott.

Atomerőművek

A lényeg, hogy az Egyesült Államokkal szembeni európai energiafüggőség növelése ugyanolyan komoly kockázatokat rejt, mint a korábbi, Oroszországgal szembeni kitettség. Az elkövetkező években pedig épp ennek a kockázatnak a kiküszöbölésére irányuló törekvések járulhatnak majd hozzá az atomerőművek újabb reneszánszához. A folyamatban levő zöld átalakulás során az atomerőműveknek eredetileg nem szántak fontos szerepet, az Európai Uniónak főként az olcsó orosz energiából és a megújuló energiaforrásokból kellett volna profitálnia.

Az atomerőműveknek az Európai Unió tizenegy országában azonban még mindig rendkívül fontos szerepük van, és ez valószínűleg az elkövetkező időszakban sem fog csökkenni. Épp ellenkezőleg. Az elmúlt év végén került sor a dubaji klímakonferenciára, amelyen kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2050-ig megháromszorozzák az atomreaktorokból származó villamosenergia-termelést. Ezt a nagymértékű növekedést 2020-hoz képest kell elérni. Huszonkét ország csatlakozott ehhez a tervhez, ezek közül tizenegy az Európai Unió tagja. Ezek között van mind a négy visegrádi ország, vagyis Szlovákia is, de Románia, Bulgária és Szlovénia is csatlakozott. A régi uniós tagállamok közül Finnország, Svédország, Hollandia és Franciaország tervez nagyobb beruházásokat az atomenergia kihasználásába.

Német megközelítés

Az atomerőműveket az Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország már régóta elutasítja. Tavaly le is állította az utolsó három atomreaktorát. A jövőben főként megújuló energiaforrásokra és amerikai cseppfolyósított földgázra kíván támaszkodni. Ugyanakkor nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben importál majd olcsó, franciaországi atomerőművekben előállított villamos energiát.

Szlovákia az élbolyban

2022-ben 103 atomreaktor működött az Európai Unióban. Ezek együttesen 609 255 gigawattóra villamos energiát termeltek, ami a legalacsonyabb érték 1990 óta. Ez elsősorban a franciaországi atomerőművek akkori masszív karbantartásának és a németországi atomreaktorok leszerelésének a számlájára írható. Ennek ellenére az EU-ban felhasznált villamos energia több mint egyötödét továbbra is atomerőművekben állították elő. Az egy tagországokon belül a legnagyobb arányt Franciaország képviseli, amely a hazai villamosenergia-fogyasztásának a 62,8 százalékát állítja elő nukleáris energiából, a második helyen Szlovákia áll 60,2 százalékkal.

Az atomerőműveknek is megvannak azonban a kockázataik, például az Oroszországból származó fűtőanyag formájában. Moszkva ugyanis a háborús konfliktus elmérgesedése esetén betilthatja ez utóbbinak az exportját, Szlovákia ugyanakkor a gázzal ellentétben szélsőséges esetben a saját erőforrásaira is támaszkodhatna. Kelet-Szlovákiában található ugyanis a világ egyik legnagyobb uránérclelőhelye. A kanadai Tournigan Energy társaság a kutatófúrásai után még 2010-ben jutott erre a következtetésre. Konkrétan több mint 5,1 millió tonna érccel számolnak. Maga az urántartalom várhatóan 0,2 és 0,4 százalék között lesz. Ezeknél az értékeknél 14,6 ezer tonna uránt lehetne kitermelni.

A szlovákiai lelőhely nemzetközi összehasonlításban is érdekes. Az itteni atomerőművek évek óta orosz fűtőanyaggal működnek, amit az orosz Krasznokamenszk város közelében bányásznak, miközben az ottani érc csak 0,2 százaléknyi uránt tartalmaz. A szlovákiai uránbányászat a nukleáris fűtőelemek gyártásával kombinálva azonban teljes energiafüggetlenséget hozhatna Szlovákiának. Mindennek azonban van egy egyáltalán nem elhanyagolható akadálya: a negatív környezeti hatások miatt a természetvédők és a gazdag lelőhely közelében élő lakosok is ellenzik az uránbányászat beindítását.

A jövő szakmája

A jövő energiája egyértelműen a villamos energia. Különösen a nyugat-európaiak már most is tömegesen cserélik le a gázkazánokat hőszivattyúkra. Két év múlva az európai autógyárak már az elektromos autók tömeges értékesítését tervezik. A lakosság növekvő érdeklődése ez utóbbiak iránt pedig belátható időn belül a belső égésű motorral hajtott járművek betiltásához vezethet. „A pályaválasztás előtt álló fiatalok számára így rendkívül jó döntés lehet, ha az elektromossággal kapcsolatos szakterületeket választják. Épp ebben az ágazatban várjuk a jövőben a legtöbb új munkahely megjelenését” – mondta el Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az alelnöke, aki szerint az elektrotechnikai ismeretekre nemcsak a gyártásban, hanem a járművek rutinszerű javításában is szükség lesz.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?