Pénznyelő szénbányák

 Míg Robert Fico kormányfő foggal-körömmel harcol az állami dotációk fenntartásáért, az ellenzéki pártok a pénzcsap lassú elzárását javasolják. Az áramszolgáltatók ügyfelei hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az áramszolgáltatás díjának kevesebb, mint a felét teszi ki a villamos energia piaci ára, a villanyszámlán szereplő végösszeg nagyobbik része a többi díjból tevődik össze. Fizetünk az átvitelért, az elosztóhálózat veszteségeinek a fedezéséért, de a fogyasztók járulnak hozzá a rendszerirányító és az atomenergia alap működéséhez is. Ha mindez még nem lenne elég, az állam a megújuló energiaforrásokat és a környezetet korántsem kímélő szénbányászatot is a fogyasztók által befizetett összegből támogatja. Ez utóbbiak a fogyasztói ár nagyjából tizedét teszik ki, vagyis minden egyes euróból, amit az áramszolgáltatónak kifizetünk, tíz centet erre fordítanak. A széntüzelésű erőművek támogatására fordított díj azt a célt szolgálja, hogy a felső-nyitrai szénbánya azon költségeire adjon fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energia értékesítéséből nem térülnek meg. Csak ennek köszönhető, hogy a piaci viszonyok között versenyképtelen szénbányászat még nem szűnt meg. Évente erre 90 millió eurót fordítanak, miközben a támogatást a jelenlegi szabályok szerint 2020-ig biztos fenntartják, ami azonban kitolódhat akár 2035-ig is. A bankokat is lekörözik„Több ezer ember megélhetése függ az állami támogatástól, így nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt leállítsuk” – nyilatkozta Ľubica Končalová, a Smer szóvivője. Korábban többször kiállt a szénbányászat támogatása mellett Robert Fico kormányfő is. A FinStat.sk elemzése szerint a privigyei székhelyű Felső-nyitrai Bányatársaság tavaly csaknem 3600 embert foglalkoztatott, ezzel a 15. legnagyobb munkáltató az országban. Ami azonban igazán érdekes, hogy az állami támogatásra szoruló társaság a bérköltségek szempontjából a FinStat listáján a 4. helyet érte el. Az egy alkalmazottra jutó havi bérköltségei elérik az 1746 eurót. Ez több mint a legnagyobb szlovákiai bankok – az Általános Hitelbank és a Szlovák Takarékpénztár – esetében, de lekörözték az IBM informatikai céget is. Évente 300 áldozatA busás állami támogatás hatékony felhasználása körüli kételyeken kívül azonban nem elhanyagolhatók az egészségügyi szempontok sem. „A lakosság 90 millió euróval dotál egy olyan ágazatot, amely évente nagyjából 300 idő előtti elhalálozásért és több ezer légúti megbetegedésért felelős” – nyilatkozta Pavol Široký, a Greenpeace Slovensko energetikai kampányának a koordinátora. A környezetvédelmi szervezet számításai szerint a szénbányászatra nyújtott állami támogatások hatékony felhasználásával több mint 2 ezer új munkahelyet lehetne létrehozni olyan ágazatokban, amelyek nem károsítják a környezetet. Elzárnák a pénzcsapotMíg a Smer a támogatások fenntartása mellett kardoskodik, az ellenzéki pártok a fokozatos megszüntetést tartanák a legjobb megoldásnak. „A széntermelésű erőműveknek folyósított dotáció miatt drágább a villanyenergia, ráadásul ezek a környezetet is jelentősen károsítják” – nyilatkozta Ján Hudacký, a KDH alelnöke. A KDH szerint épp ezért fokozatosan fel kell számolni az állami támogatást. Hudacký legfeljebb öt évet adna az átmenetre. Hasonló véleményen van a Híd, az SaS és a SKOK is. „Nincs értelme művileg fenntartani a munkahelyeket a bányászatban csak azért, mert ezt már megszoktuk” – nyilatkozta Matej Kováč, a Híd szóvivője. „2030 körül már egyébként sem lesz mit kibányászni. Ha a Smer a felső-nyitrai régió jövőjét kizárólag a bányászatban látja, azzal közvetetten elismeri, hogy az említett régiónak nincs jövője” – tette hozzá Pavol Široký. (vlv, SITA)