Tüsszög? Folyik az orra? Allergiás is lehet! 

Mit nevezünk allergiának? 

Azt, amikor a szervezetünk túlreagált immun-válaszreakciót fejleszt ki egy ingerre. Nagyon széles a reakciók spektruma. Az allergén ingerelheti a kötőhártyát, az orrnyálkahártyát és a légcső vagy a hörgő nyálkahártyáját. Szemviszketéssel, könnyezéssel, orrdugulással, tüsszögéssel, köhögéssel jelentkezhet. Ha több éven keresztül tart, akkor légcsőasztmához is vezethet. A bőrünkön is jelentkezhet allergiás reakció: ekcéma, csalánkiütés, dagadás. Bizonyos allergének súlyos, sokkos állapotot is előidézhetnek, főleg a méh- és a darázsallergének.  

Ebben az időszakban mi okozza a leggyakoribb allergiás tüneteket?  

Az egész éves allergiákat többnyire poratkák, penészek és állatallergének okozzák. Ezt követi a szezonhoz köthető, a növények virágzásával összefüggő, pollenek miatti orrfújás, szemkönnyezés, viszketés. A közép-európai régióban januártól novemberig virágzik valami. Az utóbbi években a globális felmelegedés miatt jelentősen kitolódott a pollenszezon, főleg ami a fák virágzását illeti. Január közepén már virágzott a mogyorófa, és egészen február elejéig kitartott. Ezt követi a fűzfa és a gyertyán pollenje, márciusban van a nyírfa szezonja, ez április végéig is eltarthat, majd májustól jönnek a pázsitfüvek. Augusztustól októberig tart a parlagfű szezonja, előtte az ürömfűé. Nálunk álandóan jelen van valamilyen allergén, ami reakciót idézhet elő.  
 

Beszélhetünk még allergiaszezonról, vagy ez már állandóvá vált?  

A pollenszintek a száraz, szeles időszakban a legmagasabbak. Az eső kicsit tompítja a pollenek arányát. Ekkor viszont megjelennek a penészek, amelyek ugyanolyan reakciókat válthatnak ki, mint a pollenek. Természetesen nem mindegyik beteg reagál az összes allergénre, úgyhogy egyénileg mindenkinek megvan a maga szezonja. 
 

Előfordul, hogy gyakrabban fújjuk az orrunkat vagy könnyezik a szemünk. De mikor kell allergiára gyanakodnunk?  

Elsősorban akkor, ha több éven keresztül ugyanabban az időszakban orrdugulással, orrfolyással, szemviszketéssel, köhögéssel küszködik a páciens. Vagy ha észrevette, hogy poros környezetben is jelentkeznek a tünetek. Állatok is előidézhetnek ilyen reakciót. Ha így van, akkor el kell menni allergológushoz, hogy megállapítsák, valóban allergiában szenved-e. Van egy alap laborkivizsgálás, ami az immunrendszer többi részére is kitér, a következő az alapos kivizsgálás, a hörgők vizsgálata és a bőrtesztelés. Ezzel kideríthetjük, hogy mi az a fő allergén, ami előidézi a tüneteket. Megállapítjuk, hogy kerülni kell-e bizonyos allergént, vagy sem. Nem lehetséges minden allergént eltávolítani a környezetünkből. Az alap a tünetek kezelése, azaz orrspray, szemcsepp és antihisztamin-tabletta vagy a bronchiális asztma inhalációs kezelése. De létezik az allergia konkrét okára irányuló kezelés is, amit allergén immunterápiának nevezünk. Ezzel azt kell elérnünk, hogy a páciensnél újból kifejlődjön a természetes immunválasz, s a szervezete ne allergénként kezelje adott esetben a pollent, hanem közönséges elemként. A terápia keretében injekció vagy másfajta gyógyszer formájában rendszeresen adagoljuk a páciens szervezetébe azt az allergént, amit nem tolerál. Hosszabb ideig, évekig kell alkalmazni, de a végén várhatóan újra elfogadja a szervezete az allergént. Ezzel kikezelhető vagy minimális szintre csökkenthető az allergiás reakció.  

Minden allergénre hatásos a terápia?  

Elméletileg igen, csak attól függ, hogy elérhető-e a gyógyszeres kezelés az adott elemre. A leggyakoribb allergénekre – mint a nyírfafélék, pázsitfüvek, parlagfű, kutya, macska, méh és darázs – van gyógyszer. A legsúlyosabb reakciót kiváltó allergéneknél ez fontos.  

Ki lehet nőni az allergiát?  

Kinőni csak a nadrágot vagy a cipőt lehet. Az allergiának mindig van valamilyen alapja. Viszont létezik az ún. klinikai allergia természetes elmúlása. Főleg gyerekeknél szokott előfordulni, elsősorban a monokomponens allergiánál, amikor csak egyetlen allergénre érzékenyek – poratkákra vagy penészre. De elmúlhat az ételallergia is, mivel az immunrendszerünk fejlődik, és másként reagálunk az allergénre. Többnyire azonban nem csak egy allergén okoz tüneteket. A pollenek esetében találkozunk ezzel a leggyakrabban. Ha valaki például allergiás a pázsitfüvekre, de nem kezelteti, akkor az abban az időszakban előforduló csalánfélékre, ürömfűre, parlagfűre is kiterjedhet az allergiás reakció. Általában azok a betegek járnak így, akik annak ellenére, hogy tüneteket produkáltak, öt-tíz éven keresztül nem kerestek fel szakorvost. Úgy érkeznek hozzánk, hogy a pollenek egész spektrumára allergiások a nyírfáktól a parlagfűig. Ilyenkor aztán nem tudjuk, mivel kezdjük az allergén immunterápiát. Egy-egy allergén kikezelése 3-5 évig tart. Ha tíz allergén van, akkor elég hosszúra nyúlik a folyamat.

Általában milyen korú páciensek fordulnak önhöz? Gyerekből vagy felnőttből van több?  

Valamikor azt mondták, hogy a hatvan évnél idősebbeknél nagyon ritka az új allergia megjelenése. Ma már előfordul, hogy hetven éven felüli páciensek jönnek új allergiás tünetekkel. Gyermekeknél a születéstől kezdve megjelenhetnek allergiás reakciók.

Szakorvosból van elég? Nem volt egyszerű időpontot egyeztetni, pedig nem kivizsgálásra érkeztem.

Sajnos a fiatal orvosoknak a rossz körülmények miatt elmegy a kedvük a rendeléstől, többen külföldre mennek. A szakorvosok átlagéletkora meghaladja az 55 évet, s várhatóan 5-10 éven belül a felére csökkenhet a számuk. Sok a munka, sok a páciens. A globális felmelegedés, az új antibiotikumok, a természetes immunrendszer degenerálása mind hozzájárul ahhoz, hogy sok munkánk legyen.

Jól sejtem, hogy több a beteg, mint 10-20 évvel ezelőtt?  

Természetesen. Készítettünk egy saját felmérést az allergológusok között. Az utolsó harminc évben átlagban körülbelül 12, de néhány betegség esetében 20 százalékkal is nőtt az esetek száma. Ez eléggé nagy szám. Az allergia kezelését illetően optimista vagyok. Viszont az autoimmun gyulladások, az onkológiai megbetegedések és a civilizációs megbetegedések is fejlődnek.  

Miért? Sterilebb a környezetünk, kevesebb inger ér bennünket?  

Az allergiára való hajlam örökletes, de sajnos egyéb oka is lehet a kialakulásának. Lelki tényezők, táplálkozási szokások, az életmód. Akárcsak az onkológiai betegségek esetében, az allergiánál sem lehet megmondani, hogy mi a fő okozója. A felmérések azt mutatják, hogy majdnem minden második ember az allergia valamilyen formájában szenved. Ez lehet gyógyszerallergia, ételallergia, gyümölcs-evés után jelentkező kiütés. Valami, ami túlreagált immunválaszként azonosítható. Természetesen a háttérben megjelenik, hogy stresszben élünk, nem megfelelő a táplálkozásunk, nem mozgunk, nem azt esszük, amit a környezetünk nyújt. A déli gyümölcsök fogyasztásához például nem szokott hozzá az emésztőrendszerünk. Nem nő a kertünkben banán vagy mangó. A tejjel és gabonafélékkel is csak 10 ezer éve találkoztunk, és nem minden generáció használta. A vírusos, bakteriális gyulladások kezelése megváltoztatja az immunrendszerünk reagálását ezekre a tényezőkre.

Mennyire elérhetők a gyógyszerek az allergiások kezelésére?  

Létezik orrspray, antihisztaminikum, szemcseppek vagy tabletták. A gyógyszerek a tünetekre reagálnak, enyhítik a gyulladást a nyálkahártyán. De ördögi kört okozhat, amikor az eldugult vagy folyó orrú, tüsszögő allergiások elmennek a gyógyszertárba, s kapnak egy orr-sprayt. A dekongesztív cseppek összehúzzák a nyálkahártya érrendszerét, gyorsan kidugul az orr, de ha nem kap elegendő vért a nyálkahártya, idővel elhal a felülete, megdagad a nyálkahártya, s újra folyik vagy bedugul az orr. Akkor megint jöhet az orrspray, s a folyamat ismétlődik. Egyre rövidebb lesz a spray hatása, ezért gyakrabban kell használni, s végül teljesen tönkretesszük vele az orr nyálkahártyáját. Ezért is kell minél hamarabb felkeresni az allergológust. 

Az új terápiák mennyire elérhetők? Élnek vele a páciensek, ha szükségük van rá?  

Nálunk minden új kezelés elérhető, semmi sem gátolja ezek alkalmazását. Az allergén immunterápia elég drága, 1500 euró is lehet évente, a páciensnek azonban csak egy kis részét kell megtéríteni. A környező országokban sokkal több a hozzáfizetés. Ez a kezelés mindig megéri, mert az egészségünk a tét, és az, hogy korlátozások nélkül élvezhessük a kintlétet a természetben.