Veszélyben az élelmiszerbiztonság?

Braunsteiner Kristóf
2022. április 1.
A fosszilis nyersanyagok árával egyetemben a trágyák és permetek ára is drasztikusan megnőtt az elmúlt két évben, már a háború kitörte előtt éhínséget jósoltak a gazdasági elemzők bizonyos régióknak. A helyzet több tényező miatt még rosszabbodhat.

De miért? Ennek több oka is van. Az egyik az ammóniahiány, ami az energiahordozók magas ára miatt alakult ki. Az ammónia az alapja az ureának és más nitrogén műtrágyáknak. Számos európai ammóniagyár csökkentette termelését, néhányan le is állították teljesen, mivel az ammónia előállítása nem csak sok energiát igényel, de a földgáz az egyik kiindulóanyag is az előállításra alkalmazott Haber-Bosch-folyamatban. Ezért csökkentette vagy leállította több európai termelő a gyártást. És még ha a közeljövőben jelentősen csökkenne is a földgáz ára (ami a jelen helyzetre való tekintettel nem valószínű), akkor is hosszantartó stabil árat kéne elérnie, hogy a leállított gyártási folyamatokat megint beindítsák, más esetben gazdaságilag nem érné meg. Mi több, az EU tagállamok az invázió előtt műtrágyájuk kb. 50 százalékát Oroszországból és Fehéroroszországból importálták, amit a szankciók most meg fognak nehezíteni. Arról nem is beszélve, hogy a hajózási cégek a Fekete-tenger és az orosz vizek közelébe se engedik hajóikat, mert a biztosítók nem biztosítják be őket a háború miatt – és ezek a legfontosabb export-útvonalak.

A dráguló kőolaj is befolyásol mindent, mivel ez az alapanyaga az egész vegyiparnak. Ha nincs kőolaj, illetve nagyon drága, akkor minden más vegyszer is megdrágul, tehát a permetek is.

Permet és műtrágya nélkül pedig nem lehet konvencionális földművelést folytatni.

Egy másik ok az, hogy éppen a világ legnagyobb (Oroszország) valamint ötödik legnagyobb (Ukrajna) gabona exportálói háborúznak. Az oroszoknak, még ha a háború lefolyása eddig nem befolyásolja közvetlen a termesztést, a szankciók miatt problémáik lesznek exportálni termésüket. Az ukránok pedig nem fognak tudni időben vetni (és ahol igen, csak minimálisan), mivel a termőföldjeikre rakéták záporoznak és talajukat tankok tetemei fedik,tehát de facto nem lesz mit exportálniuk. Gabonán kívül Ukrajna a legjelentősebb napraforgóolaj exportáló is, de ezt a szerepet a háború miatt nem fogja tudni folytatni. Felmérések szerint ebben az évben 60 millió tonna gabona fog hiányozni a piacon, ami normál körülmények között Ukrajnából jött volna.  

Az ukrán kiesés pedig biztos halált fog jelenteni sok embernek az arab világban, Afrikában és Ázsiában, mivel ők a legjelentősebb importálói az ukrán gabonának. Ezen kívül ezek az országok mostantól nyugati importokra lesznek utalva, ami még rá rak egy kalappal az áremelkedésekhez a globális piacon. 

És ha mind ez nem lenne elég, még a klímaváltozás is bekeverheti a kártyákat. Az extrém klimatikus jelenségek az utóbbi években egyre gyakoribb jelenségek, és hova tovább extrémebbek. És mivel a klímaváltozás, bármennyire is a civilizációnk exisztenciáját legjobban veszélyeztető tényező, nem aggasztja eléggé az emberiséget, ezek az extrémek csak rosszabodni fognak.  

Mi lehetne a megoldás?

Kezdjük azzal, hogy ha az elmúlt két évtizedben politikusaink megfogadták volna a klímakutatók tanácsát, és fokozatosan átálltak volna a fosszilis energiahordozókról megújuló energiaforrásokra, valamint hallgattak volna az ökológusokra, és érdemben szorgalmazták volna a mezőgazdaság átállását bio és permakultúrás gazdálkodásra, akkor már réges rég nem függenénk annyira despotikus államok exportjaitól.

De ez nem történt meg, mert a politikusoknak jól esett az a rengeteg euró, amit a lobbistáktól kaptak. Viszont most itt az ideje átállni. Ha rapidan és céltudatosan cselekedünk, akkor transzfromálhatjuk az európai mezőgazdaságot és energetikát úgy, hogy ne csak kevésbé függjünk a fosszilis nyersanyagoktól, de még a környezetünk és egészségünk is megköszönje.

A közeljövőre nézve meg csak remélhetjük, hogy a magas élelmiszerárak ellenére nálunk senki sem fog éhenhalni.

 

(Nyitókép: Wikimedia Commons)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Profile picture for user Braunsteiner Kristóf
10 blogbejegyzés
Braunsteiner Kristóf
16 karma
Pozsonyban születtem, anyanyelvem magyar, apanyelvem német. A Duna utca padjait koptattam elsőtől érettségiig, egy kis intermezzóval egy echte high schoolban az Egyesült Arab Emirátusokban. Miután kaptam róla papírt hogy érett lettem, Bécsbe vezetett utam az Uni Wien-re, a kémia szakra. Az egyetem annyira megtetszett, hogy ráhúztam egy pár szemesztert az alapidőre. Én meg annyira megtetszettem nekik, hogy alkalmaztak. Először tutorként kezdtem a biológusok bevezető laborkurzusában, 2020 óta lektorként tevékenykedek ugyanott. Mellette fordítok. Remélem tetszeni fognak a bejegyzések!