Szerzőink

28 karma
Egy olyan jövőképet tűztem ki magam elé, ami nyíltan felvállalja a magyarságot, mint értéket, viszont próbál együttműködni a többségi oldallal is. Szlovákiában élünk, ez az otthonunk.
Az én szülőföldem, sokunk szülőföldje, ahogyan mi magunk között mondjuk, a Felvidék. Ez az otthonunk. És nem egy vagy két emberöltő óta, hanem évszázadok óta, amihez nyitott mentalitás társul. Naivnak tűnik, de gondoljunk csak bele, ki ne óhajtana becsületet és tiszteletet látni maga körül, szülőföldjén ahelyett, ami van? Becsületet a munkájának, tisztességes kereset formájában is. Azt hiszem, hogy sokan szeretnék ezt így megélni. Ehelyett látszatot, valakik döntéseit kapjuk kézhez. Mondjuk ki, mindenre jutna az államból, ha a betervezett anyagiak mind egy szálig megérkeznének oda, ahová valók. Például miért kell megkülönböztetést alkalmazni észak és dél között? Hiszen tetszik vagy sem, de mi vagyunk az ország szíve és motorja.
Blogom a párkányi régió túraajánlója igyekszik lenni.
Karváról (is) származom. Ifjabb koromban menekültem innen; a falusi élet monotónnak tűnt, tartalomtalannak, ezért amint felnőtt lettem, elkezdtem városokban múlatni napjaimat, jártam a nagyvilágot.
Harmincnéhány évesen hazakerültem, Muzslán lakok pont 10 éve. Jobb ötlet híján elkezdtem kószálni a környékünkön, amit eddig sikeresen ignoráltam, és rá kellett jönnöm, hogy bezzeg gyönyörű helyen élünk, amely annyi kiaknázatlan lehetőséget rejt önmagában. Bízom abban, hogy bejegyzéseimmel sikerül legalább egy morzsányit hozzájárúlnom régiónk turizmusának fejlődőséhez.
Még annyit fontos hozzá(m)fűzni, hogy lassan 20 éve turizmusban dolgozom, így nem kicsit szakmai szempontból is írom soraimat.
Bilinguálisan nevelkedett pressburger hobby-polihisztor. Bécsben végzett kémiát, de nem csak a tudomány világa érdekli.
Pozsonyban születtem, anyanyelvem magyar, apanyelvem német. A Duna utca padjait koptattam elsőtől érettségiig, egy kis intermezzóval egy echte high schoolban az Egyesült Arab Emirátusokban. Miután kaptam róla papírt hogy érett lettem, Bécsbe vezetett utam az Uni Wien-re, a kémia szakra. Az egyetem annyira megtetszett, hogy ráhúztam egy pár szemesztert az alapidőre. Én meg annyira megtetszettem nekik, hogy alkalmaztak. Először tutorként kezdtem a biológusok bevezető laborkurzusában, 2020 óta lektorként tevékenykedek ugyanott. Mellette fordítok. Remélem tetszeni fognak a bejegyzések!
14 karma
Az írás a hobbim. Verset és prózát egyaránt írok.
1974- ben születtem Érsekújvárban. Jelenleg Párkányban élek. Írni iskolás koromban kezdtem. Tavaly jelent meg első könyvem Utolsó gyerekkori nyár címmel. 2020 - ban a Reményik130 pályázat fődíjasa lettem. 2021 - ben pedig a Báthory pályázat 3. helyezettje. Tagja vagyok a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának is. Verseim, prózáim több antológiában is megjelentek. Rendszeresen publikálok internetes felületeken. Az íráson kívül szívesen kerékpározok, szeretek hobbiszinten fotózni, sokat olvasok. Férjnél vagyok, van két fiam.
12 karma
Étkezési tanácsadó vagyok, a teljesértékű növényi étrend szakértője. Egészséges felnőtt embereknek segítek egészségük megőrzésében főzőtanfolyamokon és étkezési tanácsadásokon keresztül.
Hodossy Katalin vagyok, Dunaszerdahelyen élek, Vásárúton működtetem étkezési tanácsadómat és főzősulimat. Ha te ezektől a településektől távol élsz, akkor is van lehetőség közös munkára, hiszen étkezési tanácsást nagyrészt online végzem - videocseten keresztül. Szintén online végezhető el a Menőkanál címet viselő főzőtanfolyamom is.

Látogass el weboldalamra, ahol szakmai munkámról tudhatsz meg többet:

https://www.hodossykatalin.sk/rolunk

Kövess a Facebookon keresztül:

https://www.facebook.com/hodossykatalin
11 karma
Szociológus, politikus. Érdeklődési területei a kisebbségpolitika, régiófejlesztés és az egyenlőtlenségek csökkentése.
1986-ban születtem Dunaszerdahelyen. Tanulmányaimat Budapesten és a New York-i Columbia Egyetemen végeztem.
2013-ban Vavrek Istvánnal együtt megalapítottam a PURT nevű gömöri, azóta is működő civil szervezetet.
2014-ben részt vettem a Bél Mátyás Intézet létrehozásában, ma ennek elnökeként dolgozom.
2016 és 2020 között romaügyi kormánybiztosként dolgozam. Ugyanebben az időszakban a Híd párt alelnöki pozícióját is betöltöttem.
2020 végén jelent meg a Roma Közösségek Atlasza 2019 nevű könyv, amelynek társszerzője vagyok. Jelenleg kollégáimmal Ólubló mellett folytatjuk a kutatást a helyi ruszin és goral közösségek feltérképezésének céljából.
8 karma
Marketing menedzserként dolgozik,
a kreativitás a mindene. Zenészként nemzetközi sikereket is magáénak tudhat.
Emlékszem, hogy a legényéveim alatt 2004 októberében jelent meg az egyik versem az Ifi Genius újság irodalmi rovatában, de különösen nem foglalkoztatott, hogy a széles nyilvánosság elé tárjam gondolataimat, érzéseimet. Aztán jött az internet, a közösségi háló, ahol a szűk rokoni, baráti, ismerős társaságom között időnként megosztottam egy – egy versemet és a pozitív visszajelzések inspirálóan hatottak rám, s a facebook oldalam idővel megtelt az írásaimmal.

Az írás számomra önreflexió, lelki megnyugvás, tisztulás. Mint munkás ember és családfő naponta élek meg szituációkat, melyek elgondolkodtatnak és írásra késztetnek.

2020 októberében jelent meg egy oldalas írásom a vírusról az Észak Amerikai Magyar Baptista Szövetség lapjain az Evangéliumi Hírnökben, mely a szerkesztőktől és az olvasóktól is pozitív visszajelzést kapott.


ifj. Mezzei Sándor a becsületes nevem és negyven egy karácsonyt éltem már meg, az utolsó hét karácsonyt már családapaként ünnepelem, a legszebb ajándék amit az élettől kaptam a családom. Az élettörténetem röviden a következő :

Dunaszerdahelyen születtem és egy szlovák oviba irattak a szüleim, de egy szép napon ellógtam az oviból és édesanyám munkahelyére rohantam, mely a közelben volt. Magyarként idegennek és magányosnak éreztem magam a szlovák oviban, ezért mindig is a szökésen járt az eszem. A szüleim belátták, hogy ha nem tesznek valamit, akkor hamarosan megismétlődhet az én magán akcióm, végül áthelyeztek a fucsík utcai magyar oviba, ahol már nem volt velem semmi gond. Az alapiskola után az asztalos szakmát tanultam ki. Az Ister üzemében töltött inaséveim alatt láttam megcsonkított ujjú asztalosokat és ez más útra terelte az én jövőmet. Kitanult asztalosként a zdroj és később a jednota üzleteiben dolgoztam, mint eladó, raktáros, mindenes. A legényéveim alatt megjártam Olaszországot mint vendégmunkás. Tíz évig rendszeresen gyúrtam városunk egyik konditermében, mely által sikerült megerősítenem pubertás testemet. Voltam biztonsági kísérő koncerteken, biztonsági őr egy utánfutókat gyártó cégnél, kirakodó munkás a Coca Colánál és a Zl. Bazantnál, ellátogattam magyarországra is egy ott működő védikus központa tanulni, mikor a meditáció világa kezdett vonzani, később mikor már világossá vált bennem, hogy mit is akarok kezdeni az életemmel, a komáromszentpéteri magyar baptista imaházban Isten és emberek előtt örök hűséget ígértem páromnak és családot alapítottam. A családi fészket hitelből építetve a fővárosba mentem dolgozni, mint gyártósori munkás.

Mindig is szerettem a magyar irodalmat, a verseket és e vonzódásomat hála az Úrnak még ez a felpörgetett élet sem ölte ki belőlem. Szeretem a természetet, a játszóterek hangulatát, az Istent aki sokszor kihúzott már az élet mélységeiből és célt adott életemnek. Szeretek írogatni, megfogalmazni gondolataimat és megpróbálom eldadogni érzéseimet az anyanyelvemen. Már tíz éve, hogy rendszeresen megosztom gondolataimat ismerőseim között a facebookon és időnként saját költségből megajándékozom rokonságomat, barátaimat egy egy könyvel.

Örülök, ha egy olvasónak is élményt adhatok és természetesen elfogadok építő kritikákat is, mert ezáltal épülhetek én is, köszönettel : Mezzei Sándor.
6 karma
Mit is mondhatnék magamról?
Hát Balogvölgyből származom.
Dunaszerdahelyen lakom.
Gyári munkásként dolgozom.
Az Új Szó főszerkesztője 2019-től, hivatása az újságírás 1988 óta. Magyarország legnagyobb regionális napilapját 23 éven át vezette.
A csallóközi Bodakkal szemben, a szigetközi Kisbodakon nőttem fel. Általános iskolásként kezdtem verseket írni, amelyek a regionális napilapban jelentek meg. Első munkahelyem 29 éven át a Kisalföld szerkesztősége volt Győrben. 2017-2019 között a kommunikációs osztály kiépítését segítettem ügyvivő-szakértőként a Széchenyi István Egyetemen. 2019 őszétől az Új Szó közösségének tagja vagyok.