Anna Koňuchová Kopić
18 karma
Blogom a párkányi régió túraajánlója igyekszik lenni.
Karváról (is) származom. Ifjabb koromban menekültem innen; a falusi élet monotónnak tűnt, tartalomtalannak, ezért amint felnőtt lettem, elkezdtem városokban múlatni napjaimat, jártam a nagyvilágot. Harmincnéhány évesen hazakerültem, Muzslán lakok pont 10 éve. Jobb ötlet híján elkezdtem kószálni a környékünkön, amit eddig sikeresen ignoráltam, és rá kellett jönnöm, hogy bezzeg gyönyörű helyen élünk, amely annyi kiaknázatlan lehetőséget rejt önmagában. Bízom abban, hogy bejegyzéseimmel sikerül legalább egy morzsányit hozzájárúlnom régiónk turizmusának fejlődőséhez. Még annyit fontos hozzá(m)fűzni, hogy lassan 20 éve turizmusban dolgozom, így nem kicsit szakmai szempontból is írom soraimat.
18 karma
Nemzeti park vagy védett terület alatt sokan egy messzi, erdős magashegyi tájat képzelnek el, de most le kell rombolnunk ezt az illúziót. Nagyon sok olyan apró védett terület van körülöttünk, amiről talán nem is hallottunk, de bizony ha sokáig hipnotizáljuk a térképet, akkor megtaláljuk őket, és nem csak a nagyobbakat, mint pölö Burda hegységet, vagy a Lelédi erdőt, de olyan picuri területkéket is, mint a Muzslai patakot, vagy a Szalkai csodabogyós erdőt, Szentgyörgyhalmát, szépen zölddel bekeretezve. És van egy olyan terület a környékünkön, a Csenkei erdő, ami mai posztunkban kiemelt helyet kap, mert bizony nem is olyan régen harmadfokú védett területté nyilványították.
Vannak olyan szerencsés emberek, akik egy szőlőhegyen élhetnek, mint egy kedves rokonom a kürti hegyen. Elindultam hát háztűznézőbe hozzá, irigykedni egy picit, aztán ha már ott voltam, felfedeztem a környéket is, ami nem csak azért érdemel figyelmet, mert ez a híres Kürti borfesztivál színhelye, de a gyönyörű természetért és egy legendákkal átszőtt fontos túraútvonal miatt is: a Mária zarándokút egyik szakasza vezet errefele.
Pár hónapja még a létezéséről sem tudtam, nem hogy ott jártam volna, pedig milyen sokatmondó és számomra vonzó neve van az Iszomfalvának!
Orvosok a hosszú élethez és jó egészséghez erősen javasolják a napi 10 000 lépésnyi mozgást, egy pohárka bort, még a jó alvást, és ez a túra pont ezeket az elemeket mind magába foglalja. Az Iszomfalva valahol Páld és Kicsind között található, ami egymástól 10 000 lépésre van. Gyönyörű őszi napos idő volt, semmi sem tartott vissza ettől a kúrától, pardon, túrától.
Kisfiam ránézett a térképre, és kijelentette, Kéméndre megyünk kirándulni. Többen is meglepődtek ezen, főleg Kéméndiek, mi a fenének akarnánk mi pont Kéméndre menni. Hát igen, van ez a mindenhol rossz, de itthon a legrosszabb hozzáállás a környékünkön (oldalunk egyik célja ezt az attitűdöt megváltoztatni).
Azt meg kell adnunk, hogy építészeti szempontból valóban nem egy toszkánai romantikus falucska, de azt egyik környékbeli faluról sem lehet mondani. Kevés régi paraszt házat sikerült megmenteni, az omladozó házikók helyére kétes esztétikai tulajdonságú épitmények kerülnek, de hát ezek az otthonaink, és mi így szeretjük őket :)
Karvával kapcsolatosan nem tudok nem elfogult lenni, hisz innen származom. Mégis megpróbálom objektívan (ehm :) ...) leírni, miért muszáj (!) mindenkinek legalább egyszer életében Karvára látogatnia.
Turizmusban dolgozóként van ez a nem túl kedves szokásom, hogy fejemben állandóan értékelem a helyeket turisztikai szempontból – milyen a környék, mik a lehetőségek, mennyire fedezték fel ezeket és hogyan használják ki, milyenek az emberek. Na, ha Helembáról és környékéről van szó, a virtuális zsűri az agyamban mindig a tízes táblát emeli fel.
Ezt a túrát senkinek sem ajánlom.
De csak azért, mert ezt a túrát nagyon önző módon szeretném csak magamnak megtartani 🙂
Ezzel persze máris lóditottam egy jó nagyot: ez a túra ugyanis a szívügyem, és büszkén mutogatom országvilágnak (HELLO, I LIVE HERE!!!), és eddig még a legkülönlegesebb vendégeink előtt sem kellett szégyenkeznem.
A muzslai szőlőhegyről beszélek.