“Péter, te a szlovákiai magyar értelmiséghez tartozol. És ez borzasztó.” Sz.L.
Nem szeretem ezt a fajta bemutatkozást, kommersz és unalmas. A “Rólam” menüpontot pontosan olyanoknak találták ki, akik imádják magukat, és magukról olvasni. De, ha kíváncsi vagy, kedves olvasó, ezeket a dolgokat kell rólam tudnod.
Magasabb középosztály-beli családból származom, mindenem megvolt, ami még nem a hülyeség és a felesleges határát súrolja. Szencen nőttem fel, de gyökereim a Szepsi-Pozsony-Zsigárd tengely körül mozognak. Klasszikus, keresztény-konzervatív neveltetésemet hamar felváltotta a liberális világnézet toxikus-pesszimista közege, így az én világom kevert. Huszonéves koromig nem foglalkoztatott a közélet, azt sem tudtam a politika mi fán terem. Így lettem politikus.
A Híd promo-csapatának főnökeként, majd a párt on-line felületeiért felelős menedzsereként azonban nagyon közel kerültem a történésekhez. Hasonló gondolkodású kollégáimmal 2013-ban megalapítottuk a Híd ifjúsági- és női szervezetét, valamint a Bél Mátyás Intézetet, amely egyfajta agytrösztként funkcionál és próbál intellektuális tőkét felhalmozni. Ennek a szervezetnek vagyok én a direttoréja. A témák, amelyekre alapozni szeretném karrierem, az emberi jogok és a kisebbségvédelem. Erre mondta Rudolf Chmel, hogy akkor én is szegényen fogok meghalni. Olvasok és írok, hátha valamelyik gondolatom előrébb viszi majd a társadalmat. Vigyázz, kedves olvasó, én sem veszem igazán komolyan magamat, hát te se tedd!
5 karma