Lobbizással rohanunk a vesztünkbe

Megjelent az Új Szóban

És nem, az aggasztó hírek egyike nem az, hogy a fogadás menüjében főként húsmentes ételek lesznek. (A húsmentes táplálkozás hallata a mi szélességi köreinkben élő lakosság jelentős részénél még mindig felháborodást kelt.) Nem, a hírek azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy már érezhetően tombol a klímakatasztrófa, és a tudományos konszenzus vitathatatlan, ami az ember által okozott klímaváltozást illeti, bizonyos országok, szervezetek és korporációk számára még mindig csak a rövidtávú pénzügyi nyereség számít. 

Miről van szó?

A 6 évenként megjelenő Éghajlatváltozási Kormányközti Testület (IPCC) immár hatodik közleményének harmadik része jövőre jelenik meg, amely konkrét javaslatokat tartalmaz, miként lehet effektíven korlátozni azon káros emberi tevékenységeket, amelyek amúgy több mint 1.5°C átlaghőmérséklet emelkedéshez vezetnének bolygónkon. A közleményt   összeállító kutatók hozzáférést adtak a Greenpeace Unearthed nevű invesztigatív újságírói csoportjának és a BBC-nek a több mint 32 000, a világ minden tájáról érkező, ezen közleményhez járó beadványhoz. Ezen dokumentumok kiértékelése során kiderült, hogy ugyan a hozzászólások többsége konstruktív, mégis vannak köztük olyan beadványok, amelyek rámutatnak arra, hogy miért bizonyul a klímaváltozás elleni harc ilyen nehéznek. Szaudi Arábia és az OPEC tagállamok kifogásolják, hogy a javaslatok között az található, hogy drasztikusan csökkenteni kéne az olaj kitermelését és égetését. India és Ausztrália azért lobbizik, hogy ki legyen törölve a közleményből az a javaslat, amely a szén használat csökkentésére utal. Továbbá a fosszil nyersanyagokat kitermelő országok mind ellenzik, hogy a még nagyon experimentális stádiumban levő, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológia nem kap elég teret mint megoldás a javaslatok között (mivel nagyon kérdéses, hogy a technológia időben elérné azt a stádiumot, amivel effektíven tudnánk kivonni a szén-dioxidot a levegőből). Brazília és Argentína, a világ legnagyobb marhahús és álattáplálék termelői pedig azon bosszankodnak, hogy miért javasolják a kutatók a húsnélküli hétfőket, a növényi eredetű ételek fogyasztását és a húsfogyasztás csökkentését.

Az IPCC kutatói persze a javaslatok közül csak azokat építik be a közleményükbe, amelyek egyeznek a tudományos konszenzussal, tehát az effajta lobbizmust szerencsére ignorálhatják, van (még) annyi integritása a Testületnek.

De mégis aggasztó ez, mert azt mutatja, hogy a lobbizó országok és csoportok vagy nem értik meg a klímavátozás mögötti tudományt (ami nem valószínű), vagy egyszerűen önzőek és tudatosan ignorálják és kockáztatják így nem csak milliók életét, de gyermekeink és unokáink jövőjét is, csak azért, hogy tovább profitáljanak. Kérdéses, hogy az ilyen hozzáállással miben fognak tudni megállapodni Földünk lakosainak képviselői a klímakonferencián.

Már most kiderült, hogy az elkövetkező 10 évben az olaj- és szénkitermelő országok dupla annyi nyersanyagot terveznek kitermelni, mint amennyi a limit lenne arra, hogy a hőmérsékletemelkedés 1.5°C alatt maradjon. És az utóbbi klímakonferenciák eredményéből itélve valószínű, hogy megint pro forma változtatásokat fognak elfogadni, akármit is javasol az IPCC.

Tudom, hogy az idősebb polgártársaink egy része a fiatal klímaaktivistákat és globális tüntetéseiket jobb esetben szórakozottan, rosszabb esetben felháborodva figyeli. „Menjenek vissza az iskolába tanulni!”, kiáltják. De mégis hogyan magyarázzuk meg a gyerekeknek hogy tanuljanak, legyenek tudósok és orvosok, hogy majd jobbá tegyék a világot, úgy sem hallgat senki a tudósokra és orvosokra. Gondoljanak a jövőjükre, de melyik jövőre? Arra, ahol nem csak a környezet lesz élhetetlen, de a következmények miatt háborús konfliktusok is gyakoriak lesznek?

A COP26 klímakonferencia az utolsó esélyünk, hogy elhárítsuk a katasztófát.

(Nyitókép: Wikimedia Commons)