Gondolatok kerékpáron

Mezzei Sándor
2021. május 13.
Egy természetfüggő naplójából

Gondolatok kerékpáron...

Ismét kerékpárra ültem és kitekertem a csendbe. Letéptem magamról az állam szabta szájkosarat és hátra se néztem, s úgy tíz perc múlva máris magam mögött hagytam a várost és annak minden zaját, mikor elértem a csallóközi földek határát, a legkönnyebb fokozatra váltottam, hogy lépésben guruljak végig az erdei úton, mert itt már nem letudni akartam a távot, hanem mindent de mindent magamba akartam szívni, figyeltem - füleltem a környezetem, úgy gyűjtöttem a látnivalót és a madárdalt, mint más a bélyeget, vagy az érmét. Időnként megálltam egy fa mellet, hogy átvegyem én is a fák mozdulatlanságát, és csak a tekintetemmel jártam végig a termő földeket, olyan más így a föld, nincs rajta beton, aszfalt, se épület, érezni lehet a szagát, látni eredeti színét és rajta állva tudatosul bennem a nagysága is. A felszántott föld barázdái úgy hullámzottak előttem, mint az örökké ringó tenger. Az Isten törvénye megszólít a földből, mert porból lettünk és ismét porrá válik benne az ember, magába zár az anyaföld, már most is, ahogy a tekintetem elvész benne, nézem és nem tudom levenni a szemem a tájról, elvarázsol ez a másik dimenzió, amely nincs is olyan messze a mi civilizált kőbábelünktől. Ha nem lenne rajtam az óra, azt hiszem itt az idő is értelmét vesztené, a természet órája ugyanis másként ketyeg, nem sürget, hanem megpihenni hív, társalogni vele s önmagammal, itt sokkal könnyebb még imádkoznom is, olyan természetes, mint a madárdal a fán, vagy mint a vetés zöld színe. Templom ez, a természet temploma, mit az Isten épített és minden nap jelen van benne, nélküle nem növekedne egyetlen fűszál sem, egyetlen virág sem, egy levél sem hajtana az ágon, itt a csend is tartalmat hordoz és üzen, hogy figyelj rám ember, gondolkodj, ismerd fel kezem munkáját, mert bennem rend van, én vagyok az Alkotó, és hozzám képest minden más teremtmény. Az Isten nagyságát itt valóságban is átélem, mellette a saját egom oly kicsiny lesz, hogy már nem is zavar, itt nem veri a mellét hogy én, csakis én, hanem alázatosan figyeli a nagy Alkotó munkáját és még jól is érzi magát benne, mert tudja, hogy része a teremtett világnak, s ha így látja magát az ember a dolgai is kezdenek összeállni, mert az egység az életünk részleteiből áll össze, ezt üzeni nekem a természet bölcsessége.

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Profile picture for user Mezzei Sándor
39 blogbejegyzés
Mezzei Sándor
6 karma
ifj. Mezzei Sándor a becsületes nevem és negyven karácsonyt éltem már meg, az utolsó hét karácsonyt már családapaként ünnepelem, a legszebb ajándék amit az élettől kaptam a családom. Az élettörténetem röviden a következő :

Dunaszerdahelyen születtem és egy szlovák oviba irattak a szüleim, de egy szép napon ellógtam az oviból és édesanyám munkahelyére rohantam, mely a közelben volt. Magyarként idegennek és magányosnak éreztem magam a szlovák oviban, ezért mindig is a szökésen járt az eszem. A szüleim belátták, hogy ha nem tesznek valamit, akkor hamarosan megismétlődhet az én magán akcióm, végül áthelyeztek a fucsík utcai magyar oviba, ahol már nem volt velem semmi gond. Az alapiskola után az asztalos szakmát tanultam ki. Az Ister üzemében töltött inaséveim alatt láttam megcsonkított ujjú asztalosokat és ez más útra terelte az én jövőmet. Kitanult asztalosként a zdroj és később a jednota üzleteiben dolgoztam, mint eladó, raktáros, mindenes. A legényéveim alatt megjártam Olaszországot mint vendégmunkás. Tíz évig rendszeresen gyúrtam városunk egyik konditermében, mely által sikerült megerősítenem pubertás testemet. Voltam biztonsági kísérő koncerteken, biztonsági őr egy utánfutókat gyártó cégnél, kirakodó munkás a Coca Colánál és a Zl. Bazantnál, ellátogattam magyarországra is egy ott működő védikus központa tanulni, mikor a meditáció világa kezdett vonzani, később mikor már világossá vált bennem, hogy mit is akarok kezdeni az életemmel, a komáromszentpéteri magyar baptista imaházban Isten és emberek előtt örök hűséget ígértem páromnak és családot alapítottam. A családi fészket hitelből építetve a fővárosba mentem dolgozni, mint gyártósori munkás. Mindig is szerettem a magyar irodalmat, a verseket és e vonzódásomat hála az Úrnak még ez a felpörgetett élet sem ölte ki belőlem. Szeretem a természetet, a játszóterek hangulatát, az Istent aki sokszor kihúzott már az élet mélységeiből és célt adott életemnek. Szeretek írogatni, megfogalmazni gondolataimat és tudom, hogy az írásaim irodalmilag nem tökéletesek, de mégis megpróbálom eldadogni érzéseimet az anyanyelvemen. Már tíz éve, hogy rendszeresen megosztom gondolataimat ismerőseim között a Facebookon és időnként saját költségből megajándékozom rokonságomat, barátaimat egy egy könyvel. Előre is elnézést kérek, ha az írásaim stílusban, tartalmilag nem felelnek meg az elvárásoknak, én már annak is örülök, ha egy olvasónak is élményt adhatok írásaimmal és természetesen elfogadok építő kritikákat is, mert ezáltal épülhetek én is, köszönettel : Mezzei Sándor.