Egy egészségesebb cigaretta-alternatíva? Egyáltalán nem biztos

De mivel az üzlet az üzlet, a dohánycégek annak ellenére, hogy eme információk birtokában vannak, továbbra is próbálnak új módokat találni arra, hogy káros termékeiket, jobb fénybe helyezve, eljuttassák a konzumensekhez. Füstszűrők, „gyengített” light cigaretták, modifikált, aktív szenet tartalmazó filterek: ilyen fejlesztésekkel próbálták biztosítani hűséges követőiket, hogy nem kell félni, lehetséges a kék füst élvezése anélkül, hogy az embernek az esetleges halálos következményekre kéne gondolnia. A kövekező innovációk a biztonságosnak vélt dohányzás terén az elektronikus cigaretták, amelyek nikotintartalmú, szintetikus vegyszereken alapuló folyadékokat párologtatnak, és az úgynevezett heat-not-burn (hevít-nem-éget) készülékek, amelyek a dohányt, ahogy nevük sugallja, hevítik, nem égetik. A nálunk legelterjetebb hevített dohánytermék a Philip Morris által gyártott IQOS, és a benne használatos HEETS dohányrudak. Ezek a fejlesztések, összekötve a dohányzást modern technológiákkal, szép formatervezéssel, jól passzolnak a kütyük által dominált világunkba, és a dohányipar ezzel próbálja megtartani és kiépíteni piaci jelentlétét. És ugyan az e-cigaretták az utóbbi években hova tovább több kritikával szembesültek, mivel fény derült az elpárologtatott szintetikumok, ízesítőszerek és adalékok, mint a diacetil, E-vitamin-acetát, glycerin és propilén-glikol által relatív rövid idő alatt kialakuló tödőproblémákra, addig a köztudatban a hevített dohánytermékek rizikóit továbbra is a sötétség leple takarja. Nézzük tehát meg, mi rejlik az állítólagosan biztonságos cigaretta-alternatíva mögött.

A dohánycégek sajtónyilatkozataik szerint az általuk finanszírozott, a termék piacrabocsátására szükséges tanulmányok szerint a hevítés folyamán kialakuló füst 90-95%-kal kevesebb káros és mérgező anyagot tartalmaz, mint a konvencionális cigaretták füstje. Állításaik szerint azáltal hogy nem kerül sor égetésre, kátrány sem alakul ki. De ahogy az köztudott ugyebár, a dohányipar által végrehajtott és pénzelt tanulmányok nem éppen a legmegbízhatóbbak. Az IQOS-szal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról több rendellenesség is kiderült. A Japánban végrehajtott tanulmányok vezetői közül többen nem tudtak angolul, és úgy nyilatkoztak, hogy nincs tapasztalatuk dohánytermékekkel és a dohányzással, valamint volt olyan eset is, ahol a tanulmány résztvevőivel végrehajtottak egy műveletet, anélkül hogy beleegyeztek volna a végrehajtás előtt, ami goromba hibának számít egy klinikai vizsgálat során.  Egy lengyel tanulmányban a begyűjtött vizeletminták menyisége túlhaladta azt, amit egy ember egy nap termelni képes. Amikor erre rákérdeztek a tanulmáynvezetőnőnél, azzal magyarázta az esetet, hogy a szóban levő résztvevők erős lengyel férfiak voltak. Miután Tamara Koval akkori tanulmányi koordinátor rámutatott ezekre a rendellensségekre a Philip Morris svájci vezetőségénél, kizárták a következő meetingekből. Az, hogy a rendellenességek ellnére ez a termék piacra került, nem fest valami bizalomgerjesztő képet a dohányipar, a tanulmányvezetők és a reguláló intézmények kapcsolatáról.

És ha ezen tények kiszivárgása után még mindig lenne bennünk némi bizalom, hogy ha voltak is procedurális hibák a klinikai vizsgálatok végrehajtása során, azért a 95%-kal kevesebb káros anyag az csak valós adat lesz, akkor elég megnéznünk egy pár független tanulmányt, hogy maradék bizalmunk is elvágtasson. A füstben magas koncentrációban lehetett kimutatni finomszemcsés anyagokat, karcinogén acetaldehidet, potenciálisan karcinogén akrilamidot, sőt, a hevítés ellenére még kátrányt is tartalmazott. A University of California, Riverside egyetemen, Prof. Prue Talbot kutatócsoportjában végrehajtott egyik tanulmányból továbbá kiderült, hogy a dohányrudacska hevítése során némi tökéletlen égés is bekövetkezik, ami megmagyarázza a kátrány jelenlétét. Felmérték azt is, hogy a készülék tisztántartása hogyan folyásolja be a füstöt. Ha minden egyes elszívott rudacska után ki lett tisztítva a hevítő, akkor kicsit kevesebb káros anyagot mutattak ki. De ha a gyártó által ajánlott módszert választva, minden huszadik rudacska után tisztították, akkor a füstben a káros anyagok menyisége ös a tökéletlen égés aránya is növekedett. Azt is kimutatták, hogy a füst elég forró volt ahoz, hogy megolvassza az egyébként védő szerepet játszó polimer filtert, így további káros anyagok szabadulnak fel, mint pl. dilakton és kaprolakton, műanyagok általános összetevői, és diacetin, ami egy puhító szer. A legmeghökkentőbb viszont a hidroxi-acetonitril jelenléte volt. Ez a molekula kimondottan mérgező, gyorsan lebomlik formaldehidre és hidrogén-cianidra. Már 90°C-nál felszabadult a műanyag filterből, ami jóval a 350°C alatt van, ami a hevítésnél keletkezik. Egy következő tanulmányban az IQOS füstjének sejtmérgező tulajdonságait kutatták többféle emberi sejtmédiumon, és ezt a hatást összehasonlították a klasszikus Piros Marlboroéval és a speciálisan kutatási célokra gyártott 3R4F referencia cigarettáéval (igen, ilyet tényleg gyártanak). Az eredmény józanító: az IQOS sejtmérgező hatása összehasonlítható a konvencionális cigarettákal.

Az IQOS és hasonló hevítő dohánytermékek következő rizikója a magasabb nikotinfogyasztás is. Ez azzal magyarázható, hogy konkrétan az IQOS esetében a fogyasztónak 6 perc áll rendelkezésére, hogy végezzen egy dohányrudacskával, mivel azután a gép kikapcsol és töltésre szorul. Ezáltal a fogyasztónak tempósan kell szívnia a nikotint, aminek eredménye egy magasabb fogyasztás és erősebb függőség. A gyorsabb szívás persze a káros anyagok felvételét is növeli. Ennek ellenére úgy reklámozzák ezeket a termékeket, hogy segíthetnek a leszokásban a dohányzásról.

Akkor elvégre mire is jutottunk?

A dohányipar ügyes marketinggel és releváns információk célzott visszatartásával kialakította azt a látszatot, hogy lehet (majdnem) rizikómentesen dohányozni. Egy olyan iparág, amely a halállal üzletel, érthető módon így cselekedik, hiszen annak ellenére, hogy az általuk forgalmazott termékek károssága köztudott, a függő/konzumens is boldogabb, ha abban a tudatban élhet, hogy na most végre, itt van az egszségesebb alternatíva, és tovább fogja pénzelni a céget, a cég meg tovább fog profitálni. Na most a bloggernek nem áll szándékában meghatározni, hogy a kedves olvasó hogyan élje életét. Szerintem minden felnőtt embernek joga van az általa preferált, akár mételyező anyagokat konzumálni. Ami viszont szerintem nagyon is fontos, az az, hogy a fogyasztó legyen teljes mértékben felvilágosítva a potenciális károkról. Ezért fontos hogy továbbra is árgus szemekkel figyeljék a kutatók a dohányipart és termékeit, és bármilyen új vívmány legyen rigorózusan, függetlenül tanulmányozva, még mielőtt a piacra kerül.

És amint azt az orvosok, az Európai Tüdőgyógyász Társaság és a szakemberek is mondják, a dohányzás, akármilyen formájában, akármit is mond a dohányipar, káros, és a mai napig egyik fejlesztés vagy alternatíva sem változtatott ezen.

Irodalom, források: reuters, escholarship, sciencedirect, ersnet