2021 – mégis csak a Covid éve

Nemhogy már 2020 is a Covid éve volt? – kérdezhetné bárki. A helyzet viszont az, hogy 2020-ban még inkább koronavírust, illetve koronát emlegettünk, ráadásul ez a mostani vírus már rég nem az a vírus, amelytől 2020 tavaszán annyira megijedtünk, hogy lesöpörtük a boltok polcait, és tényleg otthon maradtunk néhány hétre. Az igazi Covid-helyzet nálunk mégis csak 2021 elején kezdődött, majd miután májusban ismét kinyitott minden, elhittük, hogy mindez már nem ismétlődhet meg. Tévedtünk.

Az oltás megjött, az eszünk nem

Tévedtünk abban is, hogy azt hittük: ha ideér hozzánk a Covid–19 elleni oltás, és mindenki számára elérhető lesz, azzal megfékezzük a járványt. Kiderült viszont, hogy az oltás csak abban az esetben véd meg a fertőzéstől, illetve a kórháztól, ha beadatjuk magunknak. A lakosság egy része erre nem mutatott hajlandóságot, így a májusi lazítások után visszatértünk a normálisnak mondott életbe, majd az Indiában mutálódott delta variáns augusztustól fokozatosan nálunk is újabb járványhullámot indított el. Novemberben már szinte minden hazai járványrekord megdőlt, az oltási kedv viszont nem emelkedett jelentősen. A kórházak ismét tele oltatlan covidosokkal, az egyéb betegekre az egészségügynek megint nem maradt kapacitása. Mindezek ellenére van, aki az immunrendszerében bízik, mások abban, hogy nem kaphatják el a vírust, mert nem is létezik, de olyanok is akadnak, akik szerint felháborító, hogy hátrány ér valakit azért, mert nem hajlandó beoltatni magát. Hozzá kell tenni, hogy a kormánynak sem sikerült meggyőznie senkit arról, hogy különösebb terve, elképzelése lenne a járvány kezeléséről vagy az oltási kampányról. Igor Matovič pénzügyminiszter oltási lottóján és a december elején nagy nehezen elfogadott pénzjutalmakon kívül (a 60 év feletti oltottaknak jár) nem is történt ebben a tekintetben semmi emlékezetes.

Régi és új túlélők

Vagy az is lehet, hogy történt, csak figyelmünket elvonta egy másik fontos esemény. Október elején több ilyen is akadt, az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével például megalakult a Szövetség, amely a jövőben egységes és erős képviseletet szeretne biztosítani a szlovákiai magyaroknak. A pártelnök Forró Krisztián lett, a három párt „jelenlétét” pedig platformokkal oldották meg: a Szövetségen belül van egy MKP-, egy Híd-, és egy Összefogás-platform. Némileg megtévesztő, hogy az egyesülés a pártok internetes oldalaira nem terjedt ki, így mindhárom zakatol tovább, és bár összehoztak egyet a Szövetségnek is, az nem frissül. A felmérések egyelőre nem ígérnek biztos parlamentbe jutást az egyesült pártnak, mely szlovákul az Aliancia nevet kapta.

A 2020 elején megalakult szlovák kormány egyébként még mindig létezik, ez pedig egy komoly teljesítmény. Idén márciustól Eduard Hegerrel az élén poroszkálnak tovább, a négypárti koalíció eredményein viszont igencsak meglátszik, hogy időnként mind a négy párt külön életet él. De azért köszönik, elvannak, és néha tényleg képesek összehozni a lehetetlent. Sose gondolta volna például senki, hogy tudnak találni olyan egészségügyi minisztert, aki még a márciusban lemondott Marek Krajčínál is jámborabb nyugalommal képes kezelni a járványhelyzetet. Utódja, Vladimír Lengvarský viszont megmutatta, hogy ebben a műfajban kimeríthetetlen kapacitásokkal rendelkezik.

Tanúbizonyságot tett elhasználhatatlanságáról egy másik hazai politikus is, méghozzá Robert Fico. Nem csak, hogy megállította a Smer preferenciáinak csökkenését, de erősödni is tudtak kicsit. A háromszoros exkormányfő az őszt jóformán áttüntette: Matovičék intézkedései ellen szónokolt Kassán, Rimaszombatban és Pozsonyban is, az oltás- és vírustagadó tüntetők pedig szépen megtapsolták. Nyilván nem örült viszont a videófelvételnek, amelyet a rendőrség készített állítólag orvvadászok után nyomozva egy lévai járásbeli vadászházban. Fico pechjére épp Robert Kaliňákkal, a börtönben ülő Norbert Bödör apjával, valamint a Tibor Gašpart és Marian Kočnert védő Marek Para ügyvéddel, továbbá Gašpar fiával egyeztetett a folyamatban levő bírósági ügyekről, és éppen ott.

Adventi izgalmak határok nélkül

December elején a Forbes magazin a világ száz legbefolyásosabb nője közé választotta Zuzana Čaputovát. Szlovákia államfője a 86. helyre került a listán. Egyre forróbb téma az oltás kötelezővé tétele. Néhány országban már megszabták, mely ágazatokban dolgozók számára kötelező. De december közepén Szlovákiában már mindenki csak azt várta, milyen szabályokat vezet be a kormány a karácsonyi ünnepekre. November végétől ugyanis ismét lezárták az országot, legalábbis papíron. Aztán az ünnepek előtti héten az oltatlanok számára ismét kinyitott majdnem minden. A gyorsan változó szabályokat nemhogy betartatni, de jóformán követni sem lehetett. Az oltatlanok azért voltak idegesek, mert hátrány érte őket, az oltottak pedig amiatt, mert hátrány érte őket az oltatlanok miatt.

Magyarországon sem fulladt unalomba az ősz, a hazai helyzethez képest tanulságos volt figyelni, milyen az, amikor egy kormány egyértelműen támogatja az oltást. Orbán Viktor miniszterelnök például egy napsütéses novemberi pénteken bemondta a rádióban, hogy aki nem oltatja be magát előbb vagy utóbb, az meghal.

Meglepetéssel zárult az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek előválasztása is, hiszen a két favoritnak számító Dobrev Klára (DK) és Karácsony Gergely (MSZP-PM) hiába végzett az első helyeken az első fordulóban, a másodikat Márki-Zay Péter nyerte, így ő lesz Orbán kihívója a jövőre esedékes parlamenti választáson.

Zayos magány kérdőjelekkel

A 2022-es ismét választási év lesz Magyarországon, erre pedig már mindenki készülődik, hiszen ha az ellenzéki összefogás képes lesz elverekedni magát a választásokig, akár meglepetést is okozhatnak. Addig azért még biztosan lesz min szórakozni, hiszen a baloldali tömb egyik legerősebb pártja az eddig szélsőjobboldaliként fellépő Jobbik, a miniszterelnök-jelölt Márki Zay Péter pedig az egyedüli a szereplők közt, akinek még pártja sincs (de már mondta, hogy szeretne egyet). A Momentumban az előválasztás óta lezavartak egy pártelnökcserét: a gyengén szereplő Fekete-Győr Andrást Donáth Anna váltotta. A kormánypárti térfél szerencséjére az ellenzéki csapat egyik kulcsembere még mindig Gyurcsány Ferenc, úgyhogy a kampány most sem múlik majd el gyurcsányozás nélkül, bár az eddigiek alapján ez már nem biztos, hogy elég lesz az újabb Fidesz-sikerhez.

Kérdés, mi lesz a kampány fő témája. Hónapok óta csend van például a Budapestre készülő kínai Fudan Egyetemről. A Fidesz nyilván nem szeretné, hogy ez az egyik kampánytéma legyen, de éppen december elején derült ki, hogy Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Fudanról szóló népszavazási kérelmét átengedte a Kúria, úgyhogy mégis az lesz. Hozhat még meglepetést az újságírók és ellenzékiek megfigyelésére is bevetett izraeli kémszoftver, a Pegasus ügye, és a december elején hirtelen leváltott és megvádolt Völner Pál igazságügyi államtitkár története is. Persze, ez mind semmi ahhoz képest, hogy Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc júliusban feleségül vette Várkonyi Andreát.

Ismét meg vagyunk védve

Szeptemberben még elsősorban Afganisztánról szóltak a külpolitikai hírek, hiszen a szövetséges haderők húsz év után tényleg kivonultak, a tálibok pedig tényleg átvették a hatalmat. Azóta ugyan egyetlen ország sem ismerte el az Iszlám Emirátust, viszont próbálnak gesztusokat tenni a Nyugat felé, hogy a nemzetközi segélyek folyósítása újra meginduljon – ellenkező esetben az országot (még nagyobb) humanitárius katasztrófa fenyegeti.

Novemberben Lukasenka fehérorosz elnök próbált odasózni egyet a rezsimét szankciókkal szorongató Európai Uniónak azzal, hogy több ezer közel-keleti menedékkérőt tereltetett a fehérorosz–lengyel határhoz, hogy próbáljanak meg áttörni a kerítéseken. A lengyelek a hadsereget is kivezényelték, Varsó pedig azóta büszke arra, hogy nekik is alkalmuk adódott végre megvédeni Európát.

Akkor már azt is tudtuk, hogy nem csak a 16 éve tartó Angela Merkel-korszaknak van vége, hanem a CDU vezető szerepének is, hiszen a szeptember végi német szövetségi választásokat a szociáldemokrata SPD nyerte, amely, bár eddig éppen Merkelékkel kormányzott, most a zöldekkel és a liberálisokkal lépett koalícióra. Olaf Sholz az új kancellár, és bár Merkelt is sokan bírálták az elmúlt években amiatt, mert túlságosan balra és zöld irányba viszi pártját, Németországban most a jelek szerint tényleg ennek kéne következnie. Az egyszeri közép-európai halandót mindebből főleg az érdekli, mit találnak ki az elszánt német zöldek a dízel- és benzinmotoros autók ellen. Merkel egyébként stílszerűen Törökországban zárta külföldi látogatásainak sorát, Erdoğan „drága barátomnak” nevezte őt. A török elnöknek egyébként már jobb éve is volt, mint ez az idei, hiszen elhibázott monetáris politikájának eredményeképp a lírát az eddiginél is súlyosabb infláció sújtja, a pártpreferenciák pedig már mutatják, hogy a török választópolgár is érzékeny arra, ha a pénze értéktelenné válik.

Érkező és távozó egók

Az ősz második fele produkált még néhány meglepő politikai fordulatot. Románia átkínlódta magát egy egóharcból kipattant politikai válságon, a végeredmény pedig, hogy a két legnagyobb rivális párt koalícióra lépett, ráadásul ismét bevették harmadiknak az RMDSZ-t. Az osztrákoknál korrupciós vádak miatt lemondott a kancellári posztról Sebastian Kurz. A még mindig csak 35 éves politikai terminátor azóta megígérte, hogy soha többé nem nyúl a politikához, de ismerjük el, hazudott már ennél hihetőbbet is.

A cseheknél Miloš Zeman államfő egészségi állapota mellett a parlamenti választás volt ősszel a fő téma, meglepetésre viszont az ellenzéki ODS–TOP 09–PIRASTAN koalíció hajszállal legyőzte Babišékat, így Petr Fiala vezetésével alakulhatott meg az új kormány. Az eset érdekessége, hogy a kerekesszékben gyengélkedő, éppen covidos Zemant példátlan módon egy üvegkalitkába zárták a kinevezési szertartás idejére, Fiala beiktatása így az egykori defenesztrációkhoz mérhető történelmi szenzációnak minősül. Többször szóba került, Zeman képes-e még egyáltalán ellátni elnöki feladatait. Valamennyire nyilván igen, ha kifogást emelt a külügyminiszteri posztra jelölt Jan Lipavský ellen, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A csehek tehát még mindig csehül állnak, de úgy tűnik, jócskán akadnak a térségben, akik még náluk is csehebbül. Nem baj, majd 2022-ben jól megoldódik minden magától.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/52. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene